Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

110 — Igazolási okok A Pp. 453. §-nak második bekezdése értelmében az igazo­lást az elmulasztott cselekmény pótlásával kell egybekapcsolni. Ez a szabály azonban nem jelenti azt, mintha az igazolási ha­táridő nem járna le mindaddig, amíg az utólagos egybekapcso­lás lehetősége fennáll, vagyis amíg az elmulasztott cselekmény feletti tárgyalás berekesztve nincsen. (VII. 955.) Igazolásnak helye van pl. a csődnyitási tárgyalás (V. 1001. D. T.), vagy a perújítási határidő (VII. 955.) elmulasz­tása miatt is. Ugyancsak helye van az igazolásnak a kisajátítási eljá­rásban is (V. 1095. D. T.), ellenben nincs helye az örökösödési eljárásban. (V. 177.) Az igazolási kérelem alapjául szolgáló okok a Pp. 453. §. értelmében már magában az igazolási kérelemben valószínűvé teendők. (C. VI. 3567—1931.) Minthogy azonban a Pp. 554. §. értelmében a felfolyamodás új bizonyítékokra is alapítható, ezért adott esetben elfogadta a Kúria az igazolási ok valószí­nűsítésére a csupán az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen beadott felfolyamodáshoz becsatolt orvosi bizonyítványt is. (VII. 425.) Ami az egyes igazolási okokat illeti, a beadványok be­adásánál igazolási okul fogadta el pl. a Tábla, hogy a fél a fel­lebbezést az első fokon eljárt budapesti törvényszék fellebbvi­teli osztályának iktatóhivatalában, nem pedig az elsőfolyamo­dású főlajstromirodában nyújtotta be, (V. 350. B. T.), sőt a Kúria igazoltnak találta a felfolyamodással élő félnek azt a té­vedését is, hogy a kereskedelmi nem peres eljárásban hozott másodfokú határozat ellen benyújtott felfolyamodását elnézés­ből nem az elsőbíróságnál, hanem a másodfokú bíróságnál ad­ta be. ( VI. 607.) Minthogy a Füsz. 14. §. szerint a felsőbíróságoknál a gyűjtőszekrényt hétköznapokon délután 1 órakor ürítik ki, ezért adott esetben nem látta valószínűnek a Kúria az igazolá­si okul felhozott azt a tényállítást, hogy a gyüjtőszekrénybe bedobott felülvizsgálati kérvény a rajta feltüntetett érkezési napot megelőző napon érkezett volna be. (C. I. 149—1930.) Posta útján beadott kérvényeknél a bírói eljárásban nem a postáraadás, hanem a bírósághoz érkezés napját kell figye­lembe venni, (VI. 704.) mégis olyan esetben, amidőn a vidéken lakó fél a beadványt ajánlott express küldeményként olyan idő­ben adta postára, hogy annak normális kezelés mellett előre­láthatólag kellő időben kellett volna a bírósághoz beérkeznie, a határidőnek a posta késedelméből történt elmulasztását a fél hibáján kívül esőnek fogadta el a Kúria. (C. I. 752—1929., C. n. 7896—1930.) Az ügyvéd mulasztása a fél mulasztásával egyértelmű, viszont irodai alkalmazottainak vagy helyettesének mulasztá-

Next

/
Thumbnails
Contents