Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

68 — Beismerés — bíróság eljárásban is el lehet rendelni az elökészítőíratok közléséi? akkor, ha ez a vitás követelések vagy ellenkövetelések nagyszáma miatt szükségesnek mutatkozik. VIII. FEJEZET. Bizonyítás, A) Beismerés és elismerés. A beismerést csakis az annak megtétele alkalmával kifejem zett kijelentések teljes tartalma szerint lehet vizsgálat tárgyává, tenni (III. 75.). Annak elbírálása, hogy a perben tett beismerés visszavonással mennyiben veszti el a hatályát, a Pp. 265. §. szerint a bíróság szabad mérlegelésének körébe tartozik (C. IV. 8581/1926.). A felülvizsgálati eljárásban a visszavonás a Pp. 535. §. értelmében figyelembe nem vehető (III. 702.). A felebbezési bíróság ítéletében foglalt az a megállapítás, hogy az alperes valamely tényt beismert, a Pp. 402. §. értelmében a beismerés bizonyítására nézve teljes bizonyítékul szol-, gál, ha csak a tárgyalási jegyzőkönyvben és mellékleteiben nincsen olyan adat, mely ezt a megállapítást lerontaná (II. 210.). A házassági bontóper közjogi jellege folytán és a kötelező nyomozó eljárás folyamányaként ezekben a perekben a személyesen megjelent alperesnek beismerő és joglemondó nyilatkozatai semmiféle jogi jelentőséggel nem bírnak (III. 104J. Az elismerés a kereseti jogra vonatkozó ügyleti akaratkijelentés, amely vissza nem vonható és csak a jogügyletek anyagi előfeltételeinek hiánya okából (kényszer, tévedés, megtévesztés) támadható meg (C. VI. 8955/1927.). Az elismerésnek azonban kifejezett akaratnyilvánítással kell történnie: így Ipld. a nem az ellenfél előtt és vele szemben, hanem csak harmadik személyek előtt általánosságban tett kijelentés jogmegszüntető hatályú joglemondásnak nem tekinthető (II. 1507.). Ugyanígy nem lehet a kötelezettség elismerésére következtetni az el nem fogadott egyezségi ajánlatból sem (III. 713-)- Adott esetben nem tekintette a Kúria elismerésnek azt sem, hogy az alperes a vele állandó összeköttetésben álló felperes követelését az adóhatósággal szemben teljes összegében jelentette be és e bejelentés megtörténtéről a felperest is értesítette: mert az alperesnek ez az eljárása nyilván nem a felperes követelésének elismerését, hanem az alperes adóterheinek könnyítését célozta (III. 926.). Nem tekinthető elismerésnek vagy ténybeli beismerésnek a fél hallgatása sem (C. III. 5527/1928., — III. 926.), viszont ezzel szemben a peres feleknek az alperes által sajátkezüleg aláírt