Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

— Per felfüggesztése — 67 íiagyott szerződés alapján indított tulajdoni perben feloldó végzésével elrendelte a tárgyalás felfüggesztését abból a célból, hogy a per bírósága az ügy alapos elbírálhatása okából ilyképen módot nyújtson arra, hogy az illetékes gyámhatóság az eléje tartozó jóváhagyás kérdésében végérvényesen dönthessen (C. III. 3992/ 1928.). Az úfított pernek folyamatban léte nem perrendszerü ok az .alapperbeli jogerős ítélettel elbírált jogviszony alapján teljesítés iránt indított per felfüggesztésére (I. 116.). A csupán a felülvizsgálati eljárás során felmerült áj tény, alapján a tárgyalás felfüggesztése nem rendelhető el, mert új tény a Pp. 535. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban nem érvényesíthető, hanem legfeljebb csak perújításra szolgálhat alapul (IV. 646.). A per tárgyalásának felfüggesztésére vonatkozólag a Cs. T. 10. §-a is tartalmaz ugyan intézkedést, ezen az alapon azonhan csupán a Cs. T. szerint bejelentés alá eső kereseti igény tekintetében bejelentett per tárgyalása függeszthető fel, míg a "bejelentés alá nem eső kereseti igényt illetően a per felfüggeszí-tése el nem rendelhető (V. V. 6259/1927.). A Pp. 236. §-a értelmében csak a felfüggesztést elrendelő, valamint a felfüggesztés megszüntetését megtámadó végzés ellen van helye felfolyamodásnak, a felfüggesztést megtagadó határ .rozat ellen azonban jogorvoslatnak helye nincsen (C. II. 1762/ 1929., C. VI. 8251/1928.). C) Tárgyalás elhalasztása. Az 1930: XXXIV. t.-c. 16. §-a a Pp. 239. §-át a következő rendelkezéssel egészíti ki: Ha a határnapon a bíróság idézésére tanú vagy szakértő megjelent, a bíróság a tárgyalást a tanú kihallgatása, illetőleg a szakértő meghallgatása előtt nem halaszthatja el, ha pedig a tárgyalást a bíró .akadályoztatása miatt el kell napolni, a tanút vagy a szakértőt más bíró, önálló működési körrel felruházott bírósági titkár vagy jegyző hallgatja ki, illetőleg hallgatja meg. VII. FEJEZET. \ Előkészítő eljárás számadási, vagyonelkülönítési és hasonló perekben. A Pp. 255.-262. r§-ait a Ppn. 9. §-a hatályon kívül helyezvén, idevonatkozólag ezidőszerínt csupán az 1930: XXXIV. t.-c. 15. §-ának az a rendelkezése irányadó, hogy számadási, vagyonelkülönítési és más hasonló viszonyokat tárgyazó perekben járás5*