Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

66 — Perek egyesítése — ténybeli adatok előterjesztésére a védekezni kivánt felet felhívni is köteles (IV. 57.). Ha a félnek több jogi képviselője van és ezek egymással ellentétes nyilatkozatokat tesznek, úgy a Pp. 225. §-a értelmében a helyes tényállás kiderítése szempontjából a fél személyes meghallgatása (226. '§.) nem mellőzhető (III. 204.). A házassági bontóperben a bíróság a Pp." 657, '§-a értelmében az ügy eldöntésére jelentőséggel bíró ténykörülmények felderítése céljából köteles a feleket személyesen is meghallgatni (I. 68.). B) Perefci egyesítése és a tárgyalás felfüggesztése. A Kúria állandó gyakorlata szerint a felek által egymás ellen egyidejűleg indított házassági bontóperek egyesítése feltétlenül köteleié, mert a házasság a vétkesség kérdésének eldöntésével kapcsolatosan csak egységesen bontható fel (IV, 246., 891.). — Egyidejűleg indított megtámadási és bontóper esetében a felbontás kérdésében ugyan rendszerint csak a megtámadási kereset elutasítása után lehet dönteni: mégis az alapul szolgáló tényállás azonossága esetében az ilyen perek is egyesíthetők (I. 241.). A Pp. 233. r§-a alapján egyesített perek az egyesítés ellenére sem szűnnek meg önálló perek lenni (IV. 672.). A Pp. 236. §. értelmében a bíróság a perek egyesítését el. rendelő határozatához kötve nincsen és azt hivatalból is bármikor megváltoztathatja. Ez a szabály azonban csak addig alkalmazható, amíg az illető bíróság az egyesített perben végítéletet nem hozott (IV. 97.). A per felfüggesztése a Pp. 234. §-ában felsorolt esetekben a bíróságnak csupán joga, de nem kötelessége. A felfüggesztés még akkor sem kötelező, ha valamely büntetendő cselekmény jelenségei kétségtelenül fennforognak, mert a valóság kiderítésére a polgári bíróságnak is ugyanazok az eszközök állanak rendelkezésére, mint a büntetőbíróságnak (B. T. IX. 5127/1930.). A per tárgyalása büntetendő cselekmény ismérveinek felmerülése esetében is csak akkor függeszthető fel, ha a bűncselekmény megállapítása a per eldöntésére lényeges befolyással van (C. IV. 6970/1928.); a félnek a büntetendő cselekmény fennforgására vonatkozó puszta előadása azonban a per tárgyalásának felfüggesztésére alapul nem szolgálhat (II. 962.). Az igényper nem függeszthető fel azon az alapon, hogy az igénylő is tartozik a végrehaj tatónak és hogy emiatt közte és az igénylő között polgári per van folyamatban (II. 1276. Sz. T.). Ezzel szemben azonban a Kúria a gyámhatóságilag jóvá-