Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

- Tárgyalás vezetése — 65 V. FEJEZET. Az érdemleges tárgyalás előkészítése. Az 1930: XXXIV. t.-c. 14. §. A Pp. 196. §-át és a Ppn. (1925: VIII. t.-c.) 4. § át a következő rendelkezés egészíti ki: Az előkészítő iratoknak csak a tényállításokat, a bizonyítékokat, az alkalmazandó jogszabályra való utalást és a kérelmeket szabad még pedig legrövidebben tartalmazniok. 15. §.: A Ppn-nek a Pp. 205. §-át helyettesítő 5. £-át a következő rendelkezés egészíti ki: A járásbírósági eljárásban a Ppn. 5. §-ának 1. bekezdése alapján előkészítő íratok közlését csak örökösödési, közszerzeményi és özvegyi jogot tárgyazó perekben, továbbá számadási, vagyonelkülönítési és más hasonló viszonyokat tárgyazó perekben lehet elrendelni/ amennyiben ez a vitás követelések vagy ellenkövetelések nagyszáma miatt szükségesnek mutatkozik. VI. FEJEZET. ! | Érdemleges tárgyalás. A) A tárgyalás vezetésére vonatkozó szabályok, A Pp. 208. §-a értelmében ugyan a nyilvánosság kizárásának kérdését zárt ülésben kell tárgyalni, mégis nem tekintette jogszabálysértésnek a Kúria az elsőbíróság azon eljárását, hogy ebben a kérdésben, — bár a zárt tárgyalás formaszerii elrendelése nélkül is, pusztán azoknak a személyeknek (peres felek és képviselőik, valamint az akkor kihallgatott tanuk) jelenlétében tárgyalt, akik a Pp. 207. §. negyedik bekezdése szerint a zárt tárgyaláson is jelen lehettek (IV. 783.). A Pp. 223. §-a értelmében a fél az eljárás szabálytalansága ellen azonnal tartozik felszólalni és ha a szóbeli tárgyalást enélkül folytatja, panasza felülvizsgálati támadás tárgyát sem képezheti (C. V. 8892/1927.). Az eljárás szabálytalansága elleni felszólalásnak nem fogadható el a fél elő nem adott különíratában ban foglalt kifogásolás (III. 938. B. Tsz.). A tárgyalási jegyzőkönyv kiigazítását a felek a Pp. 247. '§. szerint ugyancsak azonnal tartoznak kérni. Ha azonban kifogásaikat nyomban elő nem adják és a jegyzőkönyv állítólagos* téves tartalma ellen nem tiltakoztak, úgy a felülvizsgálati kérvényben előterjesztett idevonatkozó panaszaik már többé figyelembe nem vehetők (I. 788., I. 1393. B. T.). A bíróság tartozik ugyan az anyagi jog helyes alkalmazása szempontjából a pert kimerítő tárgyalásban részesíteni, de ez nem egyértelmű azzal, hogy az ahhoz nem feltétlenül szükséges Dr. Markos — Dr. Vincenti: Polgári eljárási jogi döntvénytér 5