Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

— Viszontkereset — G3 kifogással érvényesített követelésre nézve a Pp. 147. '§. és 18a [§. 5. pontja szerinti perfiiggőség esete be nem áll (II. 1659J. A Pp. 389. §-a értelmében a bíróság a felperes kérelmére a kereseti követelés felől részítélettel határozhat akkor, ha a beszámítási kifogás a kereseti követeléssel összefüggésben nincsen (II. 1690.). Nincs helye azonban részítélet hozatalának akkor, ha a beszámítási kifogás a kereseti követeléssel összefügg és vele oly szoros viszonyban áll, hogy az ellenkövetelés elbírálása nélkül a kereseti követelés jogosságát, fennállását vagy összegét sem lehet elbírálni és megállapítani (II. 1690.). Ha ilyen esetben a jogosnak ítélt beszámítási kifogás meghaladja a kereseti követelést, a bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzheti a kereseti követelés egyes tételeinek vizsgálatát és helyességének megállapítását is, mert a jogosnak ítélt beszámítási kifogás a kereseti követelés elutasítására egymagában is elegendő (C. IV. 2855/1928.). Beszámítási kifogásnak csak ott van helye, ahol a szolgáltatás tárgya egynemű. Nem számítható be tehát egyfelől ürméterfa, másfelől ,ágfa iránti követelés, avagy egyfelől terménykövetelés, másfelől pénzkövetelés (I. 362., 1801.). A beszámítási kifogás érvényesítésének nem akadálya az sem, hogy a beszámítandó ellenkövetelést az alperes már egy másik perben érvényesítette, mert a kereseti követeléssel összefüggő ellenkövetelés beszámítási igényként mindaddig felhasználható, míg annak tárgya a kereseti követelést ki nem meríti, akár megítéltetett az már, akár nem (II. 1690.). Bár a beszámítási kifogás törvényes előfeltételei fennforogtak, mégis elutasította a Kúria a Ppé. 18. §-a alapján már megállapított ügyvédi díjköveteléssel szemben ügyvédi kár címén érvényesített beszámítási kifogást azért, mert a Ppé. 18. §-ának törvényhozási célja az, hogy az ügyvéd, az alapjára nézve nem' vitás megszolgált munkájának ellenértékéhez késedelem nélkül hozzájuthasson (I. 828.). A Kúria állandó gyakorlata szerint viszontkeresetnek a végrehajtás megszüntetési perben nincs helye, mert ez az eljárás különleges természetű eljárás, amelyben csakis az egyedül oda utalt, vagyis a végrehajtási jog fennállásával kapcsolatos kérdés (Ppé. 39. [§.) nyerhet elbírálást (I. 876., 1804.). Ugyancsak hivatalból visszautasította a Kúria a közgyűlési határozat megtámadása iránt indított perben a felek által benyújtott új keresetet és viszont keres etet, mert az ily megtámadási kereset az annak körén kívül eső más jogviszonyra vonatkozó megállapítási vagy teljesítési kérelemmel nem halmozható (IV. 301.). Nincs akadálya azonban annak, hogy pl. a Pp. 413. '§. alapján indított járadék-felemelési perben az alperes viszontkeresetileg