Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

€2 — Beszámítási kifogás — előtt is az átértékelés iránti igény érvényesítését a kereset ilyen megengedett és a per későbbi szakában is érvényesíthető módosításának tekintette (I. 829.), sőt etekintetben a Közigazgatási Bíróság odáig is elment, hogy a törvénykezési illeték lerovása, illetve a határozati illeték kiszabása szempontjából a valorizációs kérelmet nem is tekintette keresetfelemelésnek (I. 1609. és 1610. K. B.). Amíg a Pp. 494. §-a értelmében keresetváltoztatásnak a fellebbezési eljárásban még az ellenfél beleegyezésével sem lehet helye (II. 1274. Sz. T.), addig a kereset felemelésének és leszállításának a fellebbezési szóbeli eljárásban feltétlenül helye lehet, sőt megengedi azt a Kúria a munkaügyi fellebbezési eljárásban is, bár ez a 9180/1920. M. E. számú rendelet 22. ;§-a alapján nyilvános előadásban történik: mert a Kúria álláspontja -szerint a jnunkaügyi bíróságnak ítélete ellen beadott fellebbezés elintézése kifejezetten nincs a Pp. 513. !§-ában meghatározott nyilvános előadás esetei közé utalva (III. 418.). A viszontkereset megváltoztatására és módosítására vonatkozólag a most ismertetett jogszabályok ugyancsak változatlanul .alkalmazandók, így pld. a viszontkereset megengedett felemelésének a fellebbezési eljárásban is helye van (III. 1497.). A felülvizsgálati eljárásban a kereset leszállításának feltétJenül helye van, mert a felperes itt is ura a pernek (IV. 20.), .azonban a keresetet felemelni a felülvizsgálati kérelemben többé nem lehet, mert a felülvizsgálati kérelemnek a tárgya a Pp. 520. •és 527. !§iai értelmében a fellebbezési eljárásban nem érvényesített és itt el nem bírált követelés nem lehet (C. VII. 6360/1926.). A bíróságnak az ellen a határozata ellen, hogy keresetváltoztatás nincs, a Pp. 188. §. utolsó bekezdése szerint felLebhvitelnek és így felülvizsgálati kérelemnek sincs helye (I. 454., -911., II. 1404., C. V. 6925/1926., C. VII. 8440/1927.). A most hivatkozott jogszabály alkalmazása szempontjából a módosított keresetnek az alsóbíróság által történt érdemi elbírálása kifejezett rendelkezés nélkül is magában foglalja azt a dön.tést, hogy az alsóbíróság felfogása szerint keresetváltoztatás nincsen és azért ez a döntés még érdemi panaszba burkolt fellebbezési vagy felülvizsgálati kérelem tárgyává sem tehető (II. 1691., III. 809.). D) Beszámítási kifogás, viszontkereset, ujkeresst. A beszámítási kifogás a követelés érvényesítésének éppen •úgy eszköze, miként a kereset. Ehhezképest tehát a magánjog' általános szabályai szerint a beszámítás is a követelést megszüntető ok (I. 828.), mégis perjogi szempontból a csupán beszámítási