Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

— Keresetváltoztatás — 61 pítást, az alperes marasztalását az 1907: XIX. tc. alapján kéri (III. 41.), ha a felperes az értékpapírok kezelésével megbízott alperes mulasztása folytán elveszett részvényeinek természetben való pótlása iránt indít keresetet, utóbb azonban a részvények helyett készpénzkárpótlást követel (I. 2074), ha a felperes az alperest mint egyenes adóstársat vonja perbe,, a bíróság azonban az alperest a bemutatott kötelezvény aláírásának ténykörülményei alapján csak mint kezest marasztalta (I. 1392. B. T.), ha a felperesek a társasági szerződésnek alperes hibájából leendő felbontása iránt indítottak keresetet és ezt utóbb akként módosítják, hogy ehelyett az alperesnek a társaságból való kizárását kérik, — mert a határozott időre kötött társasági szerződés megszüntetésére irányuló kérelemben, mint többen, bennefoglaltatik, mint kevesebb, a tag kizárása iránti kérelem is (III. 1404.), ha a végrendelet érvénytelenítése iránt indított perben a felperesek a fellebbezési tárgyaláson azt az újabb kérelmet terjesztik elő, hogy a végrendelet érvényességének kimondása esetében ítélje meg a bíróság legalább a kötelesrészüket, mert a végrendelet érvénytelenítése iránti kérelemben, mint kevesebb, a kötelesrész iránti kérelem is bennefoglaltatik (II. 1441.) stb., stb. Ezzel szemben a Kúria állandó gyakorlata szerint a vég' rendelet érvénytelenítése iránt indított perben a végrendelet megtámadására a keresetben fel nem hozott érvénytelenségi okot •később csak abban az esetben lehet felhozni, ha a felperes arról a kereset megindításakor nem tudott és ha az így felhozott okot a végrendelet megtekintésével sem láthatta. Ez a joggyakorlat nem perjogi szabályokon alapul, hanem az örökösödési jog általános elveiből folyik (IV. 53.). Megállapította a Kúria a keresetváltoztatás fennforgását akkor, amidőn a felperes a vele ágyassági viszonyban élt alperesnek adott pénzt be nem váltott házassági igéret alapján követelte vissza, az elsőbíróság azonban a keresetbe vett összeget a jogalap nélküli gazdagodás szabályai alapján ítélte meg a felperes javára (III. 1496.). A Pp. 188. £. 5. pontja megengedi ugyan, hogy a felperesaz eredetileg követelt tárgy helyett utóbb beállott változtatás miatt más tárgyat vagy készpénzbeli kárpótlást követelhessen, ámde a most hivatkozott törvényhely alkalmazhatóságának szempontjából szükséges, hogy a változtatás a kereset indítása utált álljon be, mert utóbb beállott változtatás nélkül a keresetnek ilyen megváltoztatása nincsen megengedve (II. 1274. Sz. T.). A Pp. 188. §-ának 2. pontja szerint nem keresetváltoztatás az, ha a felperes a kereseti kérelmet felemeli vagy leszállítja. A Kúria már a valorizációs törvény (1928: XII. tc.) életbelépése