Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)
60 — Kereset módosítása — C) Keresetváltoztatás és a kereset megengedett módosításai. Az alperes perbebocsátkozása előtt a felperes keresetét az alperes beleegyezése nélkül is megváltoztathatja. Ezt a jogát a felperes a fizetési meghagyásos váltóeljárásban a meghagyás ellen beadott kifogás folytán kitűzött perfelvételi határnapon is gyakorolhatja még, sőt keresetét akként is megváltoztathatja, hogy váltó helyett az annak alapjául szolgált köztörvényi ügylet alapján kéri az alperes marasztalását (I. 53.). Az alperes perbebocsátkozása után azonban a kereset annak beleegyezése nélkül többé meg nem változtatható. Ebből a szempontból a kereseti követelés jogalapját azon tények előadása szolgáltatja, amelyekből a fél követelését származtathatni véli és emellett közömbös, hogy a fél követelését miként minősíti: nincs tehát keresetváltoztatás akkor, ha a felperes az eredetileg előterjesztett tényállás és követelés mellett a per során változatlanul megmaradt (C. II. 5479/1927.). Nem tekinthető tehát keresetváltoztatásnak az sem, hogy a felperes kereseti követelésének jogalapját és jogcímét az elsőbírói ítélet meghozatala előtt a keresetében hivatkozott okirat tartalmának megfelelően kijavítja (C. I. 8472/1926.). A most ismertetett jogszabály alapján nem tekinthető tehát keresetváltoztatásnak: ha a felperes a tulajdonközösség megszüntetésére irányuló perben a per során a telekkönyvben feltüntetett aránytól eltérően azt vitatja, hogy őt nem a telekkönyvben, hanem a vázrajzban feltüntetett tulajdoni arány illeti meg (C. V. 5351/1927.), ha a felperes a kereset tárgyát tevő ingatlanok tévesen, megjelölt telekkönyvi adatait a f ellebbezési eljárás során kiigazítja (I. 5870, ha a haszonbérbeadó a szabályszerűen be nem mutatott haszonbérleti szerződés alapján érvényesített haszonbérleti összeg helyett másodsorban a haszonbérlő által már beszedett hasznok megtérítését igényli (I. 1639.), ha a különváltan élő feleség előbb a közjegyzői okiratban kikötött neveltetési költség iránt perli férjét, fellebbezési kérelmében azonban a gyermek neveltetésére ténylegesen fordított kiadásának megtérítését igényli (IV. 700.), ha a házassági életközösség megszűnése után a feleség előhb a közösen szerzett ház bérjövedelmének felerészét követeli, utóbb azonban az alperes számadási kötelezettségének megállapítását kéri (II. 632.), ha a balesetet szenvedett vasúti kalauz a vasútvállalat elleni kártérítési igényét az 1874: XVIII. tc.-re alapítja, utóbb azonban azzal egészíti ki, hogy amennyiben saját hibája nyerne megálla?
