Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

— Hivatalból észlelt pergátló okok — 59is tartozik hivatalból figyelembe venni és köteles ezeket elbírálni még akkor is, ha az alperes a vonatkozó kifogást egyébként per* rendellenesen terjesztette is elő (IV. 384.). A pergátló kifogás az alperes perbebocsátkozása előtt teriesztendő ugyan elő, — mégis, ha a fél valószínűsíti, hogy a pergátló kifogást önhibáján kívül nem érvényesíthette, níég a felülvizsgálati eljárás során is eredménnyel érvényesítheti azt (IV. 870.). A Pp. 180. §. 1., 3., 4., 5,, 6. és 8. pontjaiban megjelölt pergátlí* körülményekre vonatkozó joganyagot ehelyütt nem ismételjük, minthogy azt már az Első Cím I. és III., továbbá a Második Cím I. és. VI., illetve a Harmadik Cím II. fejezetében ismertettük. A Pp. 180. §. 2. pontjában megjelölt hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény alapján szüntette meg a Kúria a pert olyan esetben, amidőn a felperes az alperesnek hamis vallomása alapján ártatlanul szenvedett vizsgálati fogsága miatt kártérítési követelést érvényesít, de kártalanítási igényének megállapítása céljából nem folytatta le a Bp. 589., illetve 580. és következő §-aiban előírt kártalanítási eljárást (I. 235.). Az 1871 :VIII. t-c. 67. §-ában jelsorolt személyekkel szemben kártérítési keresetet a jegyeimi eljárás előző megindításának feltétele nélkül is folyamatba lehet tenni (P. H. T. 866. sz.). A Pp. 180. §-ának 7. pontjában megjelölt pergátló kifogásnak csak olyan esetekben lehet helye, amidőn a felperes a Pp. 186., illetve 439. §. (keresettől történt elállás, vagy perfelvételi határnap elmulasztása) alapján terhére megállapított, »megelőző eljárásit költségeket nem fizette meg, de nem lehet ennek a kifogásnak helye akkor, ha a felperes a kereseti követelés iránt netán korábban indított, de érdemben elutasított per költségeit nem fizette meg (II. 1555.). Az 1930: XXXIV. te. 12. §-a a Pp. 184. §-át a következő rendelkezéssel egészíti ki: Ha a bíróság a pert hatáskörének vagy illetékességének hiánya miatt (Pp. 180. §. 3. pont) akár kifogás következtében, akár hivatalból, bár nem jogerős határozattal megszüntette, felperes a határozat kihirdetése után, de legkésőbb a határozat közlését követő tizenöt nap eltelte előtt a felebbvitelről való lemondásának bejelentése mellett kérheti, hogy keresetlevelét meghatározott bírósághoz tegyék át. Ebben az esetben a keresetlevél beadásának és a perindításnak magánjogi hatályai — ideértve! iaz esetleges telekkönyvi feljegyzés (perfeljegyzés) hatályát is — fennmaradnak. A bíróság ilyen esetben a keresetlevelet mellékleteivel a felperes részéről megjelölt bírósághoz; a per-megszüntető határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül átteszi, ha felperes a keresetlevélnek és mellékleteinek bélyegmentes példányát a bírósági iratokhoz csatolás végett bemutatja.