Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

54 — Idézés — b) Számadási per. Számadási kötelezettségről csak számadási jogviszony fennforgása esetében, tehát akkor lehet szó, ha az egyik fél a másik vagyonát kezeli; az a körülmény azonban, hogy va^mely kötelmi szerződésből eredő követelés összege a felek között csak elszámolás útján tisztázható, a felek közötti jogviszonyt nem változtatja át oly számadási viszonnyá, amelyből kifolyólag számadási kötelezettség volna megállapítható és így az ilyen elszámolási kötelezettség megállapítása önálló számadási per tárgyát nem képezheti (II. 1132. B. T.)A gyám és a gondnok számadási kötelezettsége törvényen alapulván,-a gyám vagy gondnok ellen az 1877: XX. tc. 130. !§-ának második bekezdése alapján megindított számadási per szükségességét a bíróság annál kevésbé teheti vizsgálat tárgyává,. mert a Pp. 130. §-ának második bekezdése a számadási perek megindításánál a szükségesség kérdésének vizsgálatát amúgy sem írja elő (I. 2073.). Nincs helye a számadási kötelezettség külön megállapításának akkor, amidőn pld. a felperes vagyonát kezelő pénzintézet a számadását tartalmazó kimutatását a felperessel közölte már és amidőn a felperes marasztalási kérelmet is terjesztett elő (C. IV. 1338/1929.)C) Egyezségi kísérletre idézés. A Pp. 139. §-a alapján a keresetindítás előtt a járásbíróságnál egyezségi kísérletre idézést lehet kérni. A Pp. 139. §-a az egyezségi kísérletet nem korlátozza a járásbírósági ügyekre* hanem helyt ad annak azokban az ügyekben is, amelyek a per tárgyának értékére való tekintettel a törvényszék hatáskörébe lennének utalva (II. 1273. Sz. T.). II. FEJEZET. Idézés. A) Kereset kijavítása, visszautasítása; perfelvételi időköz. Amidőn a felperes nem jogosított személyt jelöl meg az. alperes képviselője gyanánt (pld. közkereseti társaság tagja helyett a cégvezetőt), ennek klezéhez történt kézbesítéssel az alperes-