Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

— Munkaügyi bíráskodás — 15 természetét nem változtatja meg és így a hatáskörre sincs befolyással. A Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint a parochiális kötelékből, vagyis az egyházközség és a hívők közötti viszonyból, tehát nyilvánvalóan közjogi jogviszonyból, folyó lelkészi illetmény közjogi természetű követelés és ezért annak behajtása ugyancsak közigazgatási útra tartozik (IV. 1050.). Törvényesen elvált szülők gyermekeinek elhelyezése és tartása kérdésében a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint a rendes bíróság hatásköre a házassági bontóper folyamatbatételével kezdődik és a bontóítélet jogerőre emelkedésével véget ér, úgyhogy ezután az időpont után ezekre a kérdésekre nézve kizárólag a gyámhatóság bír hatáskörrel (III. 751. és 1387., IV. 1038.). Ez a szabály még akkor is alkalmazást nyer, ha a bontóper jogerős befejezése után az eredetileg megállapított gyermektartási díjak átértékelésének kérdését is el kell bírálni (I. 982., IV. 576.). Nem változtat a gyámhatóságnak itt ismertetett hatáskörén az sem, hogy a házasfelek a gyermektartás kérdésében közjegyzői okiratba foglalt megegyezést létesítettek (IV- 808.). C) Rendes birói és különleges bírói eljárások. a) Munkaügyi perek. A munkaügyi bíráskodást az 1920:1. tc. alapján kibocsátott 9180/1920. M. E., illetve 25900/1925. I. M. számú rendeletek szabályozzák. Ezek szerint a munkaügyi bíráskodás a kir. járásbíróságnak mint munkaügyi bíróságnak hatáskörébe tartozik, még pedig a 7722/1927. M. E. számú • rendelet 1. §-a értelmében ma már a pertárgy értékére tekintet nélkül. Bár nincs jogszabály, mely az 1884.-XVII. tc. 176. §-át, mely szerint ilyen ügyekben a bírói eljárást előzetes iparhatósági, illetve ipartestületi békéltető bírósági eljárásnak kell megelőznie, kifejezetten hatályon kívül helyezte volna: mégis a Hatásköri Bíróság 1929. évi február hó n. napján 60/1928. szám alatt hozott határozatával kimondotta, hogy a munkaügyi perekben a rendes bíróságok kizárólagos hatáskörrel bírnak és ezekben az ügyekben az iparhatósági eljárás egyáltalában nem, az ipartestületi békéltetőbizottság előtti eljárás pedig csupán fakultatív értelemben nyerhet alkalmazást (III. 627.). A munkaügyi perek akkor is a járásbíróság, mint munkaügyi bíróság előtt indíthatók meg, ha ezeket az igényeket a közadós alkalmazottai a csődtömeggel szemben érvényesítik (IV. 985. - P. H. T. 864.).