Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

16 — Munkásbiztosítási bíróság — Amint arra már fentebb is rámutattunk, a 9180/1920. M. E. számú rendelet értelmében a munkaügyi bíráskodás nem terjed ki az állam kereskedelmi és ipari üzemeinek alkalmazottaira, úgyhogy tehát ezeknek az alkalmazottaknak szolgálati pereiben a rendes bíróság nem mint munkaügyi bíróság, hanem mint közpolgári bíróság jár el (IV. 1040.). A járásbíróság mint rendes bíróság és a járásbíróság mint munkaügyi bíróság között azonban hatásköri összeütközés nem is lehetséjges és a járásbíróság határozata azon a címen, hogy az ügy munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik-e vagy sem, sem pergátló kifogással, sem fellebbvitellel meg nem támadható (I. 1208., III. 1359.). Nincs helye felülvizsgálatnak sem a fellebbezési bíróság ítélete ellen azon a címen, hogy valamely ügy a járásbíróság, mint munkaügyi bíróság elé, sem azon a címen, hogy a járásbíróság, mint rendes bíróság elé tartozik (P. H. T. 873.). Amennyiben valamely munkaügyi követelését az alkalmazott mint csődtömegtartozást a csődtömeg ellen érvényesíti, a per egyaránt megindítható az illetékes munkaügyi bíróság előtt vagy pedig a csődnyitást elrendelő bíróság területén fekvő járásbíróság előtt is (I. 321., — P. H. T. 864.). A P. H. T-ba 860. sz. alatt felvett elvi határozat szerint az olyan kártérítés iránt indított per, amely nem szolgálati, hanem megbízási viszonyból, vagy onnan ered, hogy a szolgálati viszony létre nem jött, nem a munkaügyi, hanem a rendes bíróság elé tartozik. b) Munkásbiztosítási bíróság. Az i92i:XXXI. tc. 11. §-a értelmében az ipari üzemi balesetekből eredő kártérítési követelés az országos munkásbiztosító pénztárnál és a munkásbiztosítási bíróságnál érvényesítendő. Ily követelések tárgyában tehát a rendes bíróság hatáskörrel nem bír (I. 1168.), még akkor sem, ha a felperes kártérítési igényét a munkásbiztosítási bíróság elé tartozó igénnyel összefüggő egyéb jogcímen érvényesíti is (IV. 640.). Ezen az alapon megszüntette pl. a Kúria a vasúti balesetet szenvedett vasúti alkalmazottaknak a rendes bíróság előtt folyamatba tett kártérítési pereit (I. 786. és III. 1435 ). Ugyancsak ez alapon a munkásbiztosítási bíróság hatáskörébe utalta a Kúria a biztosításra kötelezett háztartási alkalmazottnak a »háztartási üzemben« szenvedett balesetéből eredő keresetét (III. 1298.). Ebből a szempontból pl. a bejárónő is háztartási alkalmazott (II. 712. Mb. fb.). Ellenben nem minősítette üzemi balesetnek és a rendes bíróság hatáskörébe utalta a Kúria azt a baleseti kártérítési