Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

14 — Gazdasági és házi cselédek — lása alá tartoznak. Ugyanezen cselédek nyugdíj- és kegydíjigényei azonban a rendes bírói úton érvényesíthetők (I. 1253.). A Hatásköri Bíróság és a Kúria gyakorlata szerint gazdasági, illetve házi cselédeknek minősülnek többi között: a konvenciós juhász (IV. 1041.), az ipari üzemmel nem foglalkozó uradalmakban állandóan, alkalmazott kovácsmester, lokomobilfütő (IV. 1045.), földbirtokos személyi gépkocsijának vezetője (soffőr), (IV. 1043.), mert ennek szakképzettsége nem tekinthető olyan fokú tudományos előkészültségnek, mint aminőre az i876:XIII. tc. 3. §-a céloz, a kilenc hónapos csecsemő nevelését elvállaló, bár oklevéllel rendelkező nevelőnő, mert munkaköre a házi cselédek szolgálatának körét nem haladja meg és így ebben a munkakörben szakképzettségének gyakorlati hasznát nem is vehette (IV. 1057.), az önálló házvezetői teendőket végző alkalmazott, aki szolgálatát, mint házi cseléd kezdte (IV. 298.), stb., stb. Nem minősíthetők ellenben cselédeknek és így szolgálati igényeikkel a rendes bíróság elé tartoznak pl.: a harmados részesedésért vállalkozó baromfigondozó (IV. 1042.), a gazdasági gépész (II. 1639., IV. 1044., IV. 1054.), mozgóképszínházi takarítónő, mert munkaköre a cselédszolgálat megállapításához szükséges folytonosság kellékét nélkülözi és mert mozgófénykép üzemmel foglalkozó részvénytársaság szolgálatában áll (IV. 1056.), stb., stb. A szolgálati munkakörök halmazata esetén a szolgálat jogi minősítése szempontjából az a munkakör irányadó, amelyik nagyobb képesítést tételez fel (II. 1639.). A kegyári jogviszonyból származó követelések tekintetében a m. kir. Kúria a Polgárjogi Határozatok Tárában 369. szám Alatt felvett elvi határozatból kitünőleg is (ugyanígy C. I. 5925/ 1928.) arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben a kegyúri jogviszony keletkezése vagy fennállása nem vitás, az idevonatkozó vagyonjogi kérdések a rendes bíróság hatáskörébe tartoznak. Ezzel szemben azonban a Hatásköri Bíróság egyik legújabban hozott határozatával (IV. 1051.) kimondotta, hogy a kegyúri jog és kötelezettség keletkezésére, fennállására, tartalmára, terjedelmére és megszűnésére vonatkozó mindennemű vitás kérdés elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Az idézett határozat szerint a közigazgatási hatóság hatáskörén nem változtat az a körülmény, hogy a magán kegyúrság rendszerint a földbirtokkal járó dologi teherként jelentkezik, de nem változtat ezen az a körülmény sem, hogy a vitás kegyúri Tiozzájárulás összegét az egyházközség esetleg átértékelten (valorizálva) érvényesíti, mert az átértékelési igény a követelés jogi