Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

— Közszolgálati igények — lí a tanoncviszony fennállásának megállapítása iránti kereset (IV, 1055.), katonai gyakorlatok által okozott károk megtérítése (IV. 471.), stb., stb. Annak az elvnek, hogy a közigazgatási hatóságok hatáskörét az igénylő ténykedésének közjogi minősége állapítja meg, klaszszikus megnyilatkozása a Hatásköri Bíróságnak 1929. évi 16/13. számú határozata, amellyel az elmebeteg részére gyámhaióságilag gondnokul kirendelt ügyvéd gondnoki ténykedéseivel kapcsolatosügyvédi hivatása körében teljesített szolgálatainak díjazását is a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalta. A döntés indokolása szerint a hatósági megbízás alapján kifejtett tevékenység ellenértékét az a hatóság jogosult megállapítani, amely hatóságtól a kirendelés eredt (III. 461., IV. 1137. és n53-)Szolgálati jogviszonyból eredő igények elbírálásánál a hatáskört a szolgálati viszonynak közjogi vagy magánjogi jellege dönti el. A hatásköri bíróság felfogása szerint »ahhoz, hogy közszolgálati jogviszony létesüljön, szükséges mindenekelőtt az arra illetékes közhatósági szerv általi kinevezés vagy választás, esetleg különös megbizatás közigazgatási avagy közhatósági functio állandó* ellátására, továbbá a hivatali eskü vagy fogadalom letétele. Bármelyike hiányzik e kellékeknek, nincs közszolgálati jogviszony.* (IV. 1040.). A szolgálati viszonynak közjogi jellegén nem változtat az sem, ha esetleg az alkalmazott csak tiszteletdíjban és nem rendes fizetésben részesül, sőt nyugdíjigénnyel sem bír, mert a közszolgálati jelleg nem a javadalmazás minőségén avagy az elmozdíthatatlanságon fordul meg, hanem a szolgálati feladatok természetétől, a szolgálati állás és hatáskör elnyerésének módjától és a szolgálati felelősségtől függ (C. II. 7446/1928.). Közhivatalnok szolgálati és nyugdíjigényei közigazgatási hatóság hatáskörébe tartoznak (II. 769., II. 770., II. 1242., II. 1370., IV. 273.) és a rendes bíróság elé még akkor sem hozhatók, ha pl. a tisztviselő kártérítési keresetet indít a Kincstár ellen fizetésének késedelmes kiszolgáltatása miatt (IV. 133., II. 1443/1926., C. II. 1945/1929., C. II. 1946/I926., C. 11. 2200/1929.), — avagy ha pl. egy bár nyugállományú katonatiszt azon a címen indít keresetet, hogy őt hivatali felettes hatóságának szolgálati rendelkezéseiből kifolyólag károsodás érte (IV. 951.). A most ismertetett jogszabályok alapján pl. köztisztviselőnek minősítette a bí.róság az anyakönyvvezetőhelyettest (C. IL 7446/1928., IV. 1053.), de nem tekintette tisztviselőnek az állami pénzverde órabéres telefonkezelőjét (IV. 1040.). Ugyancsak a fentebb hivatkozott elvnek megfelelően hiva-