Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

7 ELSŐ RÉSZ Polgári perrendtartás ELSŐ CIM. Bírósagok. I. FEJEZET. Bírói hatáskor. A) Általános szabályok. Annak a kérdésnek eldöntése, hogy valamely konkrét jogvita elbírálása a rendes polgári bíróságok hatáskörébe tartozik-e, a vita tárgyát képező jogi kérdés belső jogi természetétői függ. Általános hatásköri szabály ugyanis, hogy közjogi (közigazgatási jogi) jogviszonyból eredő vitás ügyek csak akkor tartoznak rendes bírói útra, ha van olyan törvényes jogszabály, amely az említett ügyeket kifejezetten a rendes bíróság hatáskörébe utalja. A magánjogi jogviszonyból származó vitás ügyek ellenben kifejezett hatásköri rendelkezések nélkül is rendes bírói útra tartoznak. Alkotmányjogunknak a rendes bíróság hatáskörére vonatkozó ez a szabálya annyira természetes szabály, hogy a magánjogi jogviszonyokat rendező jogforrásokba a törvényhozó rendszerint csak abban az esetben szokott hatásköri rendelkezést felvenni, ha az illető jogviszony keretében az említett általános jogszabály alól a közigazgatási hatóság, vagy valamely külön bíróság javára kivételt kíván statuálni. (30. számú polgári döntv. I. 1731.). Abban a kérdésben, hogy valamely új hatásköri jogszabálynak a már folyamatban levő ügyekben visszaható ereje is van-evagy sem, kezdetben bíróságaink joggyakorlata nem volt egységes, így a Kúria VI. tanácsa kimondotta egy ízben, hogy a bírói, hatáskört szabályozó kivételes rendelkezés kiterjesztőleg nem értelmezhető (I. 740.). Az újabb joggyakorlat azonban a Kúria II. tanácsának felfogását követve, arra az álláspontra helyezkedik, hogy a hatáskör szabálytozó törvényes rendelkezések, — eltérő átmeneti rendelkezés hiányában, — a már folyamatban.