Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

s — Bírói hatáskör — levő, de jogerősen még be nem fejezett eljárás során is alkalmazandók (I. 1022, IV. 273.). Ezen az alapon pl. a Kúria a Munkásbiztosítási Bíróság hatáskörébe tartozónak mondotta ki a baleseti járadék felemelése iránt indított keresetet akkor is, amidőn a kártérítési igény jogalapját és a fizetendő szolgáltatás időtartamát és mennyiségét a korábbi perben a rendes bíróság határozta meg, — (IV. 404., C. VI. 7263/1926.), sőt még akkor is, ha a felek a korábbi perben a rendes bíróság előtt egyezséget kötöttek (IV. 501.). A hatásköri jogszabályok visszaható ereje azonban nem terjed ki a perújításra, úgyhogy az újított per elbírálása akkor is az alapper bíróságának hatáskörébe tartozik, ha az alapper jogerős befejezése után életbelépett valamely új hatásköri jogszabály folytán az alapper bírósága hasonló ügyekben már nem birna is hatáskörrel (II. 667., és II. 988.). A hatáskör kérdése a perben együttesen érvényesített különböző követelésekre nézve, valamint a keresetre és víszontkeresetre nézve külön-külön teendő elbírálás tárgyává. Ebből az elvből kifolyólag a Kúria érdemi elbírálás alá vette egy gazdasági cselédnek kegydíjkövetelését, de megszüntette a pert az ugyanazon keresetben érvényesített és a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó hátralékos bérkövetelések tekintetében (I. 1253.). Viszont egy másik ügyben leszállította hatáskörét a kereset tekintetében, de érdemi elbírálás alá vette a viszontkeresetet, kimondván, hogy nincs perjogi akadálya annak, hogy az eljáró bíróság valamely hivatalból észlelendő pergátló körülményt csupán a kereseti vagy csupán a viszontkereseti követelésre vonatkozólag észleljen és hogy a pert csupán erre a követelésre szüntesse meg (I. 1129.). A bírói illetékességre vonatkozó szabályoktól eltérően a hatáskör kérdése ugyancsak külön vizsgálandó a felperes által egységesen perelt pertársak mindegyikének személyére nézve és amennyiben a kereseti követelés érvényesítése a kötelezettekkel szemben a fennálló jogszabályok szerint más-más bíróság vagy hatóság körébe van utalva, felperes a követelést mindegyik kötelezettel szemben csak a reá nézve hatáskörrel bíró hatóság, illetve Ibíróság előtt érvényesítheti (I. 1209.). Valamely követelés elismerése önálló magánjogi jogcím lévén a kereseti követelés érvényesítésére, az elismerésre alapított igények elbírálása általában a rendes bíróság hatáskörébe tartozik (I. 1129.). Azonban valamely különleges bíróság hatáskörébe utalt követelésre nézve a rendes bíróság hatáskörét nem teremtheti meg magának a felperes azzal, hogy igényét az alperes állítólagos jogelismerésére is alapítja (III. 1273.). Ez a felfogás megfelel egyébként a Hatásköri Bíróság azon állandó gyakorlatának, mely szerint a hatáskör elbírálása szem-