Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

Lemondás a szolgálati járandóságról foályozta s ez kevesebb, mint ami részére szerződésileg ki volt kötve. (XIV. 971.) A bányaalkalmazottaknak a bánya haszonbérlőjével kötött szolgálati szerződése alapján az ezen szerződésből folyó igényekért a bányatulajdonos nem felelős. Felelőssége a bányatörvény 187. és 206. §-a alapján sem állapítható meg. <XIV. 1015.) n) Lemondás a szolgálati járandóságról. Joglemondás szolgálati viszonyban — jog fenntartása — munkaadó nem tartható bizonytalanságban — jogvesztő perlési késedelem kimentése. Joglemondás általában véve nincs alakszerűségnél! kötve és azt hallgatólag a félnek erre a szándékára utaló magatartásával is kifejezésre lehet juttatni; a lemondás megállapításához azonban minden esetben szükséges, hogy a félnek erre irányuló elhatározása a bizonyított tényekből vont okszerű következtetés útján minden kétségen kívül megállapítható legyen. A szolgálati és munkabérviszonyban a joglemondást megállapítja a bírói gyakorlat akkor is, amikor az alkalmazott az illetményeinek a jövőre való hatállyal történt csökkentése esetén szolgálatát tovább folytatja. E szabály azonban a már megszolgált időre járó illetményekre nem vonatkozik és pusztán abból a körülményből, hogy az alkalmazott megszolgált illetményeinek, vagy azok egy részének ki nem fizetése dacára is szolgálatban maradt, az elmaradt illetményekről való lemondásra következtetni nem lehet. Megállapítást nyert, hogy felperes szolgálati ideje alatt jutalékigényét többször hangoztatta, ami arra mutat, hogy ezen igényét fenntartotta. De megállapítást nyert az is, hogy felperes kilenc évet meghaladó időn át állott alperes szolgálatában, amely idő alatt fizetését alperes többízben csökkentette, amit felperes tudomásul vett és továbbszolgált anélkül, hogy ezen alkalmakkor jutalékigényének puszta hangoztatása helyett ezen igényét erélyesen szorgalmazta volna. A szolgálati viszony természete, valamint a jogok gya-