Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

52 Járandóságok és a gyártelepen lévő lakására beszerelt telefonmellékállomást használta, ha ez a munkaadó tudta és beleegyezése nélkül történt. (XV. 534.) Amennyiben a munkaadó az utazási igazolványok juttatásával az alkalmazottnak csak a szolgálat teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségeit kívánja megtéríteni, ez a költségmegtérítés a felmondási idő alatt csak a tényleges szolgálat teljesítése esetén illeti meg az alkalmazottat. A kiadások megtérítése címén adott járandóságok azonban a munkabér jellegét öltik fel, ha folyósításuk a szolgálatteljesítéssel kapcsolatos kiadások felmerülésétől függetlenül történik és az alkalmazott azokat állandóan és rendszeresen megkapja. Ilyen munkabér jellegét viseli magán az utazási igazolványok juttatása, ha az nemcsupán az alkalmazottat, hanem családtagjait is megilletik. (XVI. 25. XVI. 339.) A munkaidőt korlátozó 1937:XXI. te, valamint az ennek végrehajtása tárgyában kelt 3000/1938. Ip. M. sz. r. Szempontjából az a telepvezető, aki a serfőző vállalat vidéki üzletében akként volt alkalmazva, hogy ő volt a főnök, a többi alkalmazott pedig neki volt alárendelve s az iparhatóságnál mint felelős üzemvezető volt bejelentve, a túlóradíj igényelhetése szempontjából vezető tisztviselőnek tekintendő, habár központja utasításához volt kötve és beszerzések, hitelezések, valamint az alkalmazottak felvétele és elbocsátása tekintetében hatásköre korlátozva volt. Az ilyen tisztviselőre az 1937:XXI. tc.-nek a munkaidőt korlátozó rendelkezései a 3000/1938. Ip. M. sz. rend. 2. § I. 1. pontja értelmében nem terjednek ki és így túlmunkadíj címén követelést nem érvényesíthet. (XV. 109.) Ha a szolgálati szabályzat, amelyet felperes elfogadott, kimondja, hogy minden alkalmazottnak illetményeit a mindenkori illetményszabályzatok állapítják meg, akkor a munkavállaló alávetette magát a munkaadó egyoldalú fizetésrendezéseinek, illetményszabályozásainak. Ez esetben tehát nem panaszolhatja a munkavállaló, hogy a munkaadó a szerződéskötés utáni időben az alkalmazottak — s közöttük az ő illetményeit is — egyoldalúan újból sza-