Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

Azonnali hatályú felmondás 47 nali hatályú elbocsátásra okot adó magatartást tanúsított. (C. II. 3763/1940.) A 94. § e) pontjában foglalt elbocsátási oknak — a szaktudás hiánya mellett — az állandó jellegű betegség okozta szolgálatképtelenség is jellegzetes esete. Azt a segédet tehát, akit nem átmeneti betegsége munkájának elvégzésében megakadályoz, olyannak kell minősíteni, aki a szerződésileg elvállalt munka teljesítésére képtelen. (H. T. 1941. 123. old.) A szövetkezeti igazgató, aki a veszteségek elpalástolása céljából hamis mérleget terjeszt az igazgatóság elé, rögtöni hatállyal elbocsátható. (H. T. 1940. 115. old.) Az alkalmazott munkaadó érdekeit védeni tartozik és így az alkalmazottnak az a magatartása, hogy tudott arról, hogy munkaadóját meglopják és ennek ellenére ezt a munkaadónak nem jelentette, egymagában véve is a munkaadó bizalmával való olyan súlyos visszaélés, amely a munkaadó üzletének érdekeit nemcsak veszélyeztette, de ennek érzékeny megkárosításával is járt és így az 1884. évi XVII. tc. 94. § g) pontjában meghatározott azonnali hatályú elbocsátási ok tényálladéki elemeit kimeríti. (H. T. 1940.160. old.) Az ipartörvény 94. §-ának d) pontja nem tesz különbséget abban a tekintetben, hogy a három napnál tovább tartó szabadságvesztés büntetést a rendes bíróság, avagy a rendőri büntetőbíróság szabta-e ki. A rendőri felügyeleti szabályok megszegése miatt kiszabott elzárásbüntetés az idézett § alá eső szabadságvesztés büntetés. (XIV. 601.) A K. T. 59. § 4. pontja alapján történő azonnali hatályú elbocsátás érvényesen történt, ha a munkaadó a bűntett miatt 1939 május 13-án letartóztatott alkalmazottját letartóztatási ideje alatt, 1939 szeptember 18-án bocsátja el rögtöni hatállyal, mert távollétét a saját hibájából bekövetkezett letartóztatás a munkaadójával szemben nem tette jogossá és menthetővé, az azonnali elbocsátásra jogosító ok tehát ebben az időben is fennállott. Minél hosszabb a jogos ok nélküli távollét, annál erősebb és súlyosabb okul szolgál az elbocsátásra. (XVI. 522.) (XV. 870.) Az üzlet érdekének veszélyeztetése esetén, az 1884. évi