Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

192 Külföldi pénznemre szóló folyószámla elismerte, hogy a folyószámla-viszony tekintetében az üzleti határozmányok azon rendelkezése irányadó, hogy „kifizetési számlán" mutatkozó tartozást alperesi bank az idegen pénznem országára szóló „kifizetés" útján tartozik teljesíteni. Felperes a folyószámla-egyenleg kifizetését követeli a dollárnak az elhelyezéskor volt magasabb árfolyamán, míg a bank az alacsonyabb árfolyamon kíván teljesíteni. A Kúria a kifizetéskor fennálló alacsonyabb árfolyamon marasztal. A felperes követelése newyorki, vagyis idegen pénznemben vezetett kifizetési számlán mutatkozott, ezt a határozmány rendelkezése értelmében az idegen pénznem országára szóló kifizetés útján, vagyis az Eszakamerikai Egyesült Államok területére szóló utalvánnyal, váltóval vagy csekkel kellett teljesíteni. Az említett határozmány tartalmában nyilvánuló megállapodásnak értelme a köztudomású kereskedelmi szokás és a m. kir. Kúria ennek megfelelő jogi álláspontja szerint az, hogy az alperes a felperes követelését „effektív" szolgáltatások útján volt köteles kiegyenlíteni. Tehát abból kell kiindulni, hogy alperesnek valóságos newyorki kifizetéssel kellett kifizetését teljesítenie. Minthogy azonban a teljesítésnek ez a módja a külföldi pénzben való teljesítés korlátozására vonatkozó jogszabályok folytán a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül lehetetlen és a felperes maga is pengőben való teljesítést követel, kérdés, hogy a dollár értékének csökkentése előtt keletkezett követelést a bank milyen árfolyamon tartozik kiegyenlíteni. Ennek eldöntése céljából mérlegelni kell, hogy a folyószámla fentiek szerint történt megnyittatásában s utóbb idegen pénznemeknek dollárra történt átszámításában, végül a felek levelezésének tartalmában megnyilvánuló megállapodás egyenesen az értékállandóság biztosítását célozta-e, vagy pedig ettől függetlenül azt kívánta biztosítani, hogy a felperesnek bizonyos időpontban valóságos dollárösszegek álljanak-e rendelkezésére? Az előbbi esetben ugyanis a m. kir. Kúria állandóan követett gyakorlata szerint az effektív kikötés ellenére is joga volna felperesnek azt az értéket követelni, amelyet az egyes összegek a befi-