Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

142 Szövetkezet. Alapítás Azok a személyek, akik a szövetkezet nevében a cégbejegyzés megtörténte és kihirdetése előtt eljártak, amenynyiben eljárásukat a később jogi létet nyert szövetkezet magáévá nem tette, csakis saját személyükben felelősek. (K. T. 228.) (XIV. 95.) b) Alapítási tervezet joghatálya. Az alperes által vitatott és igényelt árengedmény felperesi szövetkezettel szemben nem érvényesíthető. A felperesi szövetkezet ugyanis alapítási tervezet kibocsátása mellett létesült. A kérdéses árengedmény az alapítási tervezetbe bele nem foglaltatott, affelől az alakuló közgyűlés nem határozott és azt az alapszabályokba fel nem vették. A peres árengedmény tehát a K. T. 150. § 6. pontjában, 154. §-ának 2. pontjában és 156. §-ának 3. bekezdésében foglalt és itt is megfelelően alkalmazandó jogszabály folytán felperesi szövetkezettel szemben hatálytalan. Ezt az ári engedményt utóbb a közgyűlés sem adhatta meg, mert az alapszabályok a közgyűlést is kötik. (XIV. 95.) c) Belépés a szövetkezetbe; származékos szerzés. A részvénytársaságok részvényjegyzése feltételes nem lehet, mert a K. T. 149., 150., 154. és 159. §-a értelmében az alaptőke biztosítása a részvénytársaság megalakulásának alapfeltétele. (Kúria Rp. IV. 1089/1918. P. H. 626.) A szövetkezet alakulásánál ellenben az alaptőkének biztosítása a megalakulásnak nem feltétele és mert a tagok száma változó, a szövetkezet üzletrésztőkéje a dolog természete sze rint nem is lehet állandó. A részvénytársaságtól eltérő célú és természetű s ezért más törvényes rendelkezések hatálya alá eső szövetkezetnél tehát nem forog fenn olyan törvényben gyökeredző ok, amely a belépés feltételhez kötését kizárná. A m. kir. Kúria a 118/1891. V. sz. ítéletében már döntött is akként, hogy a kikötött feltétel nem teljesítése miatt a feltételes belépési nyilatkozatot tevő fél az üzletrész névértékét megfizetni nem tartozik, amivel azt a kérdést is eldöntötte, hogy a belépési nyilatkozat feltételes is lehet. Ezért érvényesnek ismerte el a kir. Kúria azt a meg-