Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

— Álrészvényes, felszólalás, indítványozás — 85 e) Álrészvényes. Akár a részvényesi jogok gyakorlása céljából csak színlegesen, akár valósággal, de visszaadási kötelezettséggel (íiduciárius alapon) ruházta át a részvényes részvényeit harmadik személyre, az utóbbi mindkét esetben nem megbízott, hanem álrészvényes. (XII. 442. H. T. 1938. 97. old.) A közgyűlésen álrészvényesek szerepeltetése — a Kúria 333. sz. elvi jelentőségű határozata szerint — a közgyűlés megsemmisítésére csak akkor szolgálhat alapul, ha az valamely jognak kijátszása vagy visszaélés keresztülvitele céljából történt. (H. T. 1939. 33. old., C. P. K. IV. 5255/1938.) Ez fennforog, ha a megjelenő valódi részvényes részvényei egy részével álrészvényest szerepeltet, hogy a határozatképességhez alapszabályilag kívánt számú részvényes a közgyűlésen meglegyen. (XII. 338.) f) Felszólalási és indítványtételi jog. Bár igaz az, hogy a részvényest a közgyűlés elnöke felszólalásában ismételten félbeszakította, de 35 percig tartó beszédét elmondani módjában állott; így tehát felszólalási jogának oly mértékű korlátozásáról, hogy arról lehetne szó, hogy beszéde zavartalan elmondása esetén a közgyűlés esetleg más határozatot hozott volna, szó sem lehet. (XII. 443.) így tehát szólás jogának félbeszakításokkal történt korlátozása a közgyűlési határozat megsemmisítésének okául nem szolgálhat. A részvényeseket az a jog, hogy a közgyűlésen leendő tárgyalás céljára indítványokat tehessenek, ép úgy megilleti, mint a közgyűlésen való megjelenés joga. Az indítványtétel jogát az alapszabályok bizonyos alakiságokhoz, feltételekhez köthetik ugyan, az ilyen megszorítások azonban nem terjedhetnek annyira, hogy azok az indítványtételi jog gyakorlását már illuzórikussá tegyék. Ha az alapszabályok az indítványtétel jogáról egyáltalán nem intézkednek, ebből nem az következik, hogy a részvényest ilyen jog egyáltalán meg sem illeti, hanem az, hogy a részvényes ezzel a törvényadta jogával minden különös megszorítás nélkül élhet. Ha a közgyűlés egybehívására jogosított közeg a kellő időben beadott s ezért közzétehetett indítványt a meghívó tárgysorozatába fel nem veszi, vagy annak teljesítését egyenesen megtagadja, e körülmény nem szolgálhat általában az összes közgyűlési határozatok megsemmisítésének okául, mert nincs szó a közgyűlés összehívására vonatkozó oly alaki szabálysértésről, amelyhez ily következmény fűződhetnék. Az indítványnak a tárgysorozatba fel nem vétele csak akkor vezethet a közgyűlés határozatainak anyagi sérelem miatti megsemmisítésére, ha a benyújtott, de napirendre nem tűzött indítvány oly természetű