Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

— Társasági szerződés — 77 előtt létesített társas viszony megszűnte esetére szerződésükben ekként rendelkeztek volna. (XII. 1068. H. T. 1939. 18. old.) Az 1930:V. t.-c. 13. §-ának az a rendelkezése, hogy azok, akik a kft-nek a cégbejegyzése előtt a társaság nevében eljártak, személyesen és egyetemlegesen felelnek, — arra az esetre vonatkozik, ha a társaság meg nem alakul és a nevében eljárt egyének eljárását jóvá nem hagyja. Ha azonban a társaság megalakult s a részére kikötött haszonrészesedési megállapodást jóváhagyta, a megbízásából eljárt személy személyesen nem felel, a ki nem fizetett haszonrészért, ha a társaság utóbb csődbe kerül. (XII. 45.) b) Társasági szerződés. Az állandóan követett joggyakorlat értelmében a társasági szerződésbe fel kell venni intézkedést arra az esetre, ha az összehívott taggyűlés a szerződés rendelkezéseinek megfelelően nem volt határozatképes, illetve intézkedés veendő fel abban a tekintetben, mily eljárást kell követni akkor, ha a taggyűlés határozatképessége a társasági szerződés vonatkozó rendelkezése értelmében nem volt elérhető. Az állandóan követett gyakorlat kívánja meg azt is, hogy oly esetben, amikor az 1930 :V. t.-c. valamely határozat érvényességéhez minősített többséget kiván, a társasági szerződésnek a határozathozatal módját és törvényességét tárgyaló rendelkezéseiben a törvény vonatkozó rendelkezéseire vagy utalni kell, vagy ezeket a rendelkezéseket a törvénynek megfelelően fel kell venni a társasági szerződésbe, s az ily módon való felvételt, illetve utalást nem pótolhatja a szerződésben foglalt külön pontban felvett általános oly tartalmú rendelkezés, amely szerint a szerződésben nem szabályozott esetekben a törvény rendelkezései alkalmazandók. Az ily általános jellegű utalás ugyanis a bírói gyakorlat értelmében a törvénynek csak azokra a rendelkezéseire áll, amelyékre nézve a szerződés rendelkezéseket egyáltalán nem tartalmaz, (XII. 1022.) Ha a két tagból álló társaság szerződése a taggyűlésen való határozathozatal módja tekintetében egyedül azt a rendelkezést tartalmazza, hogy ha az első közgyűlésen a két (egy-egy szavazattal rendelkező) tag nem hoz egyhangú határozatot, — a sorshúzás dönt, — az első taggyűlés határozatképtelensége esetére összehívott második gyűlésen viszont az egyedül megjelent tag jogérvényes határozatot hozhat: kifejezett intézkedés kell arra, hogy a törvény 74. §. 3. bekezdésében, 31. §. 4. bekezdésének második mondatában és 37. §. 6. pontjában említett határozatok csak egyhangúlag hozhatók. (Pk. IV. 892/1939.)