Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

78 — Üzletrész, ügyvezető — c) Üzletrész elidegenítése, Az 1930 : V. t.-c. 21. §. első bekezdése kimondja, 1. hogy az üzletrészt szabadon lehet átruházni olyan személyre, aki a társaság tagja, 2. hogy a társaság beleegyezésére csak akkor van szükség, ha az üzletrész mellékszolgáltatásra is kötelez. Az első rendelkezésnél nyilván azért mondja ki a törvény azt, hogy az átruházás szabadon történhetik, mert általában nem sérelmes a társaság többi tagjaira a mellékszolgáltatásra nem kötelező üzletrésznek olyan átruházása, amellyel a társaságba nem kerül idegen tag. Oly rendelkezést viszont nem foglal magában e törvényszakasz, amely a társasági tagokat eltiltaná attól, hogy az üzletrészek tagokra való átruházását az első esetben is korlátozza, mert lehetséges az, hogy a tagok belső viszonya szempontjából nem közömbös a mellékszolgáltatásra nem kötelező üzletrésznek a társaság tagjára való átruházása sem. Azonfelül pedig a 21. §. 1 kekezdésének 1. pontja nem is oly parancsoló jogszabály, amelytől a társasági szerződés el ne térhetne s ezért hatályos a társasági szerződésnek az a kikötése, hogy a mellékszolgáltasára nem kötelező üzletrész átruházása a tagok között is csak a társaság beleegyezésével történhetik. (X. 854.) d) Ügyvezető. Üzletvezetés több ügyvezető közül egyre ruházható. — Törvényes képviseleti jog ai gyakorlat által körülirt keretben kijeié is korlátozható. — De a képviseletből az ügyvezető ki nem zárható. — Kijeié való korlátozás cégjegyzékbe be nem vezethető. — Több ügyvezető együttes képviselete nem. cogens szabály. Az 1930 :V. t-a 51. §. 2. bekezdése értelmében több ügyvezető az ügyvitel és képviselet jogát csak együttesen gyakorolhatja ugyan, de csak akkor, ha a társasági szerződés eltérően rendelkezik. A törvény 52. §. 2. bekezdése egyedül az ügyvezető képviseleti jogának korlátozását és pedig csupán harmadik szemnélyekkel szemben mondja ki hatálytalannak. A társaság belső viszonyára tartozó ügyvezetés tekintetében tehát a társaság szerződés vagy taggyűlési határozat a törvény idézett és e tekintetben dispositiv szabályától eltérően rendelkezhetik, az ügyvitelt vagy ennek valamely részét egyik ügyvezetőnek tarthatja fenn s ebből a többi ügyvezetőt kizárhatja. Nem sérti tehát a törvényt a társasági szerződésnek azt a rendelkezését fenntartó taggyűlési határozat, amely az üzletvezetés jogát a többi ügyvezető kirekesztésével egyedül B. ügyvezetőnek tartotta fenn. Nem sért törvényt a képviseleti jognak taggyűlési határozattal történt oly szabályozása sem, amely az ügyvezetők képviseleti jogosultságát akként korlátozza, hogy a többi ügyvezető a képviseleti jo-