Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

— Felszámolásnál vagyon értékesítése — 73 kesítsék, a Kúria megváltoztatta s a társakat arra kötelezte, hogy a társasági szerződés ama kikötése alapján, hogy a társaság megszűnése esetén a peres felek, mint felszámolók a társasági vagyont együtt értékesítsék, — hogy a nyomda­vállalatot, mint élő üzletet szabad kézből 90 nap alatt ad­ják el, ami ha nem sikerül úgy, és ez esetben lesz bírói árve­résnek helye. Mert a szerződési rendelkezésből a feleknek az a szándéka tűnik ki, hogy a nyomdavállalat, mint élő egé­szet értékesítsék s ez azonnali árverés esetén nem volna ke­resztülvihető. (XIII. 484.) helyér jegyeztetett fel, a másik tag által a társaság feloszlása Amikor a cégtag ingó vagyonára sikertelenül vezettetett végrehajtás, de a kielégítési végrehajtás ugyanezen tag in­gatlanára sikerrel vezettetett, mert a végrehajtási jog első helyen jegyeztetett fel, a másik tag által a társaság feloszlása iránt azon címen indított kereset, hogy a cégtag magánva­gyonára sikertelen végrehajtás vezettetett, el volt utasítandó, mert az ingatlanon történt biztosítás folytán a magánvagyonra vezetett végrehajtás sikertelennek nem vehető. (XIII. 380. H. T. 1939. 81.) c) Eszmei érték megállapítása. Eszmei csak befektetések s vagyonértékek kiszámítása után állapít­ható meg. — Eszmei érték elemeit tevő javak jogellenes átruházása. Annak eldöntése, hogy a vagyonilletőség megállapításá­nál számításba vehető-e kereskedelmi vagy ipari üzemek esz­mei értéke és ez az érték mennyit tesz ki, az alapul vett té­nyezőknek mérlegelése alapján a bíróság feladata. Ennek a kérdésnek eldöntésénél nem mellőzhető annak vizsgálata, mennyit tesz az üzletbe fektetett tőke és mire értékelhető az üzletet folytató személyes tevékenysége, mert csak az ezek ho­zadékát meghaladó jövedelem az, amely az üzlet eszmei ér­téke alapjaként számításba vehető. (XI. 18.) A kereskedelmi üzletnek, ideértve az ipari üzemet is, eszmei értéke az az érték, amelyet az üzlet, mint jövedelmet biztosító szervezet képvisel. Ez az üzleti servezet az áruk, gyártmányok és szolgáltatások, vagyis az üzletnek a forga­lomban való bevezetettségében, ismert voltában és az üzlet­hez kapcsoló vevőkörben nyer kifejezést. Amikor a 25 évvel ezelőtt alapított üzlet bejegyezve nem volt s az alapító halála után az örökös azt bejegyzés nélkül folytatta, majd így foly­tatta azt ennék jogutóda is, nyilvánvaló, hogy a vállalat ne­véhez semmiféle érték már ezen okból sem fűződhetik. Ellen­ben az eszmei érték egyik tényezője jelentkezik abban, hogy az egyik tagnak egy részvénytársaság igazgatójához fűződő személyes viszonyánál fogva jelentős és folytonos megren­deléseket kapott a vállalat ettől a részvénytársaságtól és azzal

Next

/
Thumbnails
Contents