Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)
65 Társaság általában. a) Alapítás. Társaság megszűnése konkludens tényekkel. — Tiltott cselekményért felelősség. — Alapítás elmaradásáért kártérítés. — Kisebbségi örökösök helyzete társasági vagyonban. — Társaság és tiltott szerelmi viszony. A volt társ, aki 1921-ben tőkét fektetett be a közös üzletbe azzal a megállapodással, hogy az üzlettulajdonosnak 50%-ban csendes társa lesz, majd utóbb 16 éven át nem emelt kifogást az ellen, hogy az ellenőrzésre kiküldött személyt a vállalat tulajdonosa még 1922-ben eltávolította, nem vitathatja a társas jogviszony fennállását, mert aki 14 éven át perindítás nélkül tűrte azt, hogy az üzlettulajdonos őt az üzlet jövedelméből kizárja s ily hosszú idő alatt semmi komoly lépést nem tett arra, hogy az üzlettulajdonost a társasági szerződésnek megfelelő magatartásra szorítsa, azt úgy kell tekinteni, mint aki a társasági jogviszony megszüntetéséhez utólag maga is hozzájárult. Különösen áll ez akkor, amikor — mint a jelen esetben az ellenőrzésre kiküldött személyt az üzlettulajdonos egy év elteltével eltávolította s ebből a társ felismerhette, hogy az üzlettulajdonos a társas viszonyt — bár egyoldalúan, de tényleg megszüntetni kivánta. S áll ez különösen akkor, amikor megállapítható, hogy a csendes társat a per korábbi megindításában semmiféle ok nem akadályozta. (XII. 781. H. T. 1938. 115. old.) A kereskedelmi vagy magánjogi társaság képviseletében elkövetett tiltott cselekménnyel okozott kárért való felelősség azokat a személyeket is terheli, akik a tiltott cselekményt elkövették, — terheli őket akkor is, ha azt megbízásból teljesítették. (XII. 198.) Társasásg szándékolt alapítása esetén, ha az mindkét fél hibáján kívül meghiúsult, a felek a társasági megállapodás meghiúsulása folytán okát vesztett kiadásoknak, mint kárnak megtérítését — az alaptalan gazdagodás eseteit kivéve — egymástól nem követelhetik. Azok a szolgáltatások azonban, amelyeket a felek a kötendő megállapodásra tekintettel egymárészére teljesítettek, — az alaptalan gazdagodás szabályai szerint visszakövetelhetők. Ez esetben vizsgálni kell nemcsupán azt, hogy a társaságban részt venni kívánó egyik fél kiadásai, költekezései folytán a másik fél oldalán kimutatható vagyonszaporulat állott-e elő, hanem visszatérítendő gazdagodást már akkor is meg kell állapítani, ha az egyik fél a másik rovására jogalap nélkül vagyoni előnyhöz jutott. Ilyen vagyoni előny az is, ha a fél őt terhelő kiadásoktól mentesül. (XII. 402.) 5
