Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

64 — Ármegállapítás kötelező ereje — Ebben az ügybeu tehát a Karteibíróság hatásköri határozata lévén irányadó, az iratokat az eljárás folytatása végett, a Kartelbírőság a kir. járásbírósághhoz visszaküldötte. (XIII. 777.) d) Vegyes. Alperes karteltag kötelezte magát a felperes kúttulajdonost benzinnel ellátni a kartel által megállapított eladási áron. Felperes igazolta, hogy az ő eladási körzetében ezen eladási árakon eladni képtelen, ez forgalmát megbénítja s ezért kártérítést igényel. Alperes igazolja, hogy őt a kartelszerződés köti, magasabb ár engedélyezése őt a kartelból kizárná s egész vállalata létét kockára tenné. A Kúria a kártérítési keresetet elutasítja. Az ármegállapításból kifolyóan a felperesre háruló kárért az alperes az általános magánjog értelmében csak akkor volna felelős, ha az eladási árak meghatározása a jóhiszeműség és tisztesség követelményeit sértené. Ám, de az alperesnek az a ténye, hogy kartelba lépett s a felperesre a kartel által megállapított árakat tette kötelezővé sem a feleperes puszta károsítását célzó, sem tisztességtelen vagy rosszhiszemű eljárásnak nem tekinthető, különösen akkor, amikor az alkalmazott kartel ár hatósági engedélyen nyugszik és a kartel által ezen az áron forgalomba hozott benzin a hazai fogyasztás 85%-át teszi. Nem terheli oly kötelezettség az alperest, hogy felperes tevékenységének nyereséges voltát a verseny helyi alakulásának esélyeivel szemben biztosítsa és nem követelhet a felperes tőle oly árpolitikát, amely őt a hazai benzinfogyasztás túlnyomó részét ellátó kartelből kizárná, üzletvitelében megbénítaná, esetleg egész vállalkozása sikerét kockáztathatná. (XII. 896.)