Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

50 — Fegyelmi határozat hatálya — intézkedéseivel történt egybevetése alapján adott esetből kifolyólag megállapítja a Kúria, hogy a szabályerü elbánás alá vonás esetén a vasút és az alkalmazott között létrejött szolgálati jogviszony a szabályszerű elbánás alá vonást elrendelő miniszteri határozat keltét követő harmadik hónap utolsó napjával szűnik meg. (XII. 810.) Az 1914 : XVII. t.-c.-be iktatott vasúti szolgálati rendtartás VI. fejezetét kiegészítő 1934. évi I. t.-c. 2. §-ának 2. a) pontja feljogosítja a vasutat arra is, hogy a hatályban lévő jogszabályokon felül szabályszerű elbánás alá vonhassa azt az alkalmazottat is, aki betegsége miatt egyhuzamban vagy 30 napot túl nem lépő megszakításokkal több mint 6 hónap óta nem teljesít szolgálatot. (X. 889.) Adott esetben mégis a joggal való visszaélésnek minősítette és nyugdíjfizetésre kötelezte a Kúria az alperes vasútvállalatot, akkor, amidőn ezzel a felmondási jogával nem nyomban a 6 hó eltelte után, hanem csak akkor élt, amikor a felperest már csak rövid idő (19 nap) választotta el nyugdíjjogosultságának elérésétől. (X. 889.) Az 1914. évi XVII. i-c. rendelkezésének megfelelően alakított és működő jegyeimi bíróságok a fegyelmi jog alkalmazása szempontjából önálló és független bíróságoknak tekintendők, amelyeknek szabályszerű és az anyagi jognak is megfelelő elj árasa a fegyelmi eljárás eredményét kivonja a polgári bíróság megítélésének köréből. Ehhezképest a polgári bíróság hatáskörébe csupán az alkalmazott magánjogi igényei tartoznak és a polgári bíróság ebből a szempontból tartozik vizsgálni, vájjon a magánjogi igények elvesztését maga után vonó elbocsátás a fegyelmi jog szabályainak megfelelően tör tént-e? — A polgári bíróság tehát a fegyelmi bíróság elbocsátó határozatával szemben csak azt vizsgálhatja, vágjon illetékes fegyelmi bíróság járt-e el, határozatát a vonatkozó eljárási szabályok lényeges sérelme nélkül hozta-e és vájjon a fegyelmi határozatban az alkalmazott terhére megállapított tények olyanok-e, amelyek miatt a fegyelmi szabályok értelmében az elbocsátás büntetését ki lehet szabni. (Az 56. számú polgári jogegységi döntvény indokolásából. — P. H. T. 9bo.) Különösen kiemeli a Kúria, hogy a beszámíthatóság kérdése a fegyelmi bíróság határozatának a rendes bíróság által felül nem bírálható tényállásához tartozik és így a rendes bíróság felülvizsgálati körén kívül esik az a kérdés is, hogy a fegyelmi bíróság az egyébként szabályszerűen lefolytatott fegyelmi eljárás során felmerült bizonyítékoknak minő meggyőző erőt tulajdonít, és hogy a saját független bíráskodási hatáskörében szükségesnek lát-e ilyen irányban további bizonyítást annak a megállapítása végett, hogy a terhelt a fegyelmi vétség elkövetésekor akaratának szabad elhatározási képességével rendelkezett-e vagy sem. (XII. 530.)