Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

— Azonnali felmondás — 37 Egymagában abból a körülményből, hogy az alkalma­zott a felmondás közlésekor és a felmondási idő folyama alatt a felmondás szabályszerűsége ellen kifogást nem emelt, nem lehet az alkalmazottnak a felmondáshoz való hozzájá­rulására és további igényeiről való lemondására következ­tetni és nem lehet kifogásolni azt, ha az alkalmazott csak a felmondási idő lejárta után és a szolgálatból való kilépése után jelenti be és érvényesíti a szabálytalannak vélt felmon­dásból származtatott igényeit. (XII. 500.) Állandó azonban a m. kir. Kúria gyakorlata abban a vonatkozásban, hogy a szolgálati viszonyban kötelező jóhiszemmel, hűséggel és tisz­tességgel nem fér össze, hogy a munkavállaló a munkaadót hosszú időn át bizonytalanságban tartsa arra vonatkozóan, hogy a szolgálati viszony megszüntetésének jogos voltát el­ismeri-e vagy sem és hogy elbocsátása után hosszabb idő múlva az elbocsátásnak szabályszerűségét kifogás és vita tárgyává tehesse. (H. D. 1936. évf. 22. old.) h) Azonnali felmondás. Felek szerződési szabadsága. — Megbocsátás. — Előzetes vizsgálat. — Utólag megtudott okok érvényesítése. — Azonnali elbocsátás a ren­des felmondás után. — Felmondás megbízott útján. — Szolgálati szabályzat. — Fegyelmi jog. — Ujrafelvétel a fegyelmi eljárásban. — Az alkalmazott öngyilkossága. Az azonnali hatályú felmondásra jogot adó törvényes felmondási okokat az 1884. évi XVII. t.-c. 94. §-a részlete­zi, azonban sem a kereskedelmi, sem az ipartörvényben nincs olyan kizáró szabály, amely a feleket eltiltaná attól, hogy az azonnali hatályú elbocsátásnak a törvényben felsorolt okain kívül szerződéssel más elbocsátási okokat állapíthas­sanak meg. Ezért például nem ütközik sem törvényes jog­szabályba, sem a jóerkölcsbe az olyan szerződéses kikötés, mellyel a munkaadó bizonyos minimális munkaeredmény el nem érését azonnali hatályú elbocsátási okul állítja fel. (XI. 470.) A munkaadó az azonnali hatályú elbocsátás jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben ezt a jogot az alapul szolgáló ténykörülmények felmerülése és erről való értesü­lése után azonnal érvényesíti olyképen, hogy a szerződésnek azonnal való megszüntetésére irányzott elhatározását az ok megjelölésével a másik féllel közli. (XIII. 474.—P. H. T. 786. számú E. H.) Amennyiben a munkaadó az azonnali hatályú felmon­dási jogot nyomban nem gyakorolja, úgy az a vélelem, hogy e jognak gyakorlásától önként elállott és az elbocsátásra szolgáló tényeket ebben a vonatkozásban megbocsátotta.

Next

/
Thumbnails
Contents