Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

38 — Elbocsátási okok — Nem lehet azonban megbocsátási szándékra következtetni akkor, ha a munkaadó az elbocsátási okról történt értesü­lése után az előzmények felderítése és az ügy teljes tisztá­zása céljából vizsgálatot folytat és ennék befejezéséig az al­kalmazottat állásától felfüggeszti. (XI. 839.) — Nem jelent megbocsátási szándékot a felmondási jog gyakorlásának a függőben hagyása akkor sem, ha a munkaadó az alkalma­zott vétkes cselekményéről előbb megnyugtató és kétségtelen tudomást kíván szerezni, vagy ha neki az elkövetett hiba jóvátételére előbb alkalmat óhajt adni. (X. 868.) A bírói gyakorlat szerint ugyanis az kölcsönös jóhisze­műség azt kívánja meg, hogy a munkaadó az alkalmazott­jával szemben az elbocsátás jogát ne azonnal, az első felje­lentés megtételekor vagy az első gyanú felmerültekor gya-' korolja, hanem csak akkor, ha az alkalmazott terhére rótt cselekményeket és mulasztásokat a vizsgálat már megnyug­tató módon kiderítette. (XI. 284., 839.) Az elbocsátás okainak tüzetes felsorolására akkor van szükség, ha az alkalmazottnak a terhére rótt körülményekről előzetesen még tudomása nem lehetett. Olyan esetben mégis, amidőn az alkalmazott ellen már vizsgálat volt folyamat­ban, amelyből az alkalmazott tudhatta, hogy mivel vádol­ják, a munkaadónak nem kötelessége többé az elbocsátáskor az egyes bűncselekményeket és mulasztásokat egyenként fel­sorolni. (XI. 284.) A szolgálati jogviszony felmondása alkalmával nem ér­vényesített felbontási okok utólag már csak abban az eset­ben érvényesíthetők, ha azok a szolgálati viszony felbontása után jutottak a felbontó fél tudomására. (XI. 37.—XIII. 474.—P. H. T. 787. számú E: H.) Ilyen esetben azonban az utólag tudomásra jutott elbocsátási okok akkor is jogszerűen érvényesíthetők, ha a felbontás alkalmával közölt eredeti el­bocsátási ok maga nem helytálló. (XI. 37.) Az azonnali hatályú elbocsátás joga még a rendes fel­mondás után is gyakorolható. Amennyiben ugyanis a főnök csak a rendes felmondás után jön rá az alkalmazottnak olyan cselekményére, amely miatt zaonnali hatályú elbocsá­tásnak lett volna helye, ezt a jogát az elbocsátásra jogosító okról való tudomásszerzése után a felmondás időpontjára visszaható hatállyal jogosult érvényesíteni. (XI. 6.) Az ipartörvényben szabályozott azonnali elbocsátási okok gyakorlati alkalmazásánál a 94. §. a) pontjával kap­csolatban adott esetben kimondta a Kúria, hogy a nyereség­vágyból elkövetett bűncselekményre alapított elbocsátás jo­gát nem a jogerős elítélés, hanem a bűncselekmény elköve­tése adja meg. (C. II. 3683/1939..) — Az Ipartörvény 94. §. b) pontjára alapított azonnali elbocsátási ,'ok az, ha a

Next

/
Thumbnails
Contents