Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

34 — Határozatlan tartalmú szerződés — A határozott tartamú szerződésnek ugyancsak meghatározott időre való meghosszabbítását a munkavállaló nem sérelmezheti, mert az 1910/1920. M. E. számú rendelet 2., 4., és 23. §-ai nem akadályozzák meg a feleket abban, hogy a munkaviszony tartamát a szolgálati viszony megszűnése után újból szabályozzák. (XI. 104.) A határozatlan tartamú szolgálati szerződés rendszerint felmondás útján szűnik meg, amennyiben a felek — ellenkező kikötés hiányában — az ilyen szolgálati szerződést felmondással bármikor megszüntethetik. (XI. 104.) A m. kir. Kúriának 963. számú elvi jelentőségű határozata szerint azonban a munkaadó és a munkavállaló a határozatlan időre kötött szolgálati szerződést akként is megszüntethetik, hogy azt határozott időre szóló szerződéssé változtatják át. (XIII. 768.) A határozatlan időre kötött szerződés helyébe lépő határozott időre szóló szolgálati szerződés azonban csak úgy hatályos, ha a munkavállalónak a felmondási idejét és a felmondási időre eső igényeit nem sérti. (P. H. T. 963. számú E. H.) A határozatlan időre kötött szolgálati szerződés helyébe lépő határozott tartamú új szolgálati szerződés tartamát tehát legalább annyi időben kell megállapítani, amenynyi idő alatt a határozatlan időre szóló eredeti szerződés felmondás útján megszüntethető lett volna. (XIII. 768.) Nincs jogi akadálya annak sem, hogy a munkaadó a határozatlan időre kötött szolgálati szerződés szabályszerű felmondása után a munkavállalóval olyan új szolgálati szerződést kössön, amely a munkabér nagyságát a felmondott korábbi szerződésben kikötött munkabérnél alacsonyabb öszszegben állapítja meg. (XI. 104.) Amennyiben a szolgálati szerződést helyettesítő szolgálati rendtartás és nyugdíj szabályzat rendelkezései a szolgálati jogviszonynak rendszerinti megszüntetési módozatai mellett a „szolgálati érdekből" történő nyugdíjazást is ismerik, úgy az ilyen szabályzattal bíró munkaadó (adott esetben a Magyar Nemzeti Bankról volt szó) az alkalmazottat egyoldalú elhatározással is jogosult nyugdíjazni abban az esetben, ha a szolgálat érdeke a szolgálati viszony megszüntetését indokolttá tette. Ilyen esetben azonban a szolgálati érdek fennforgását a bíróság vizsgálat tárgyává teheti. (XIII. 841.) A munkaadó vállalat jogi értelemben vett megszűnésével a szolgálati szerződés is megszűnik, kivéve a P. H. T.-ba 970. szám alatt felvett és már fentebb részletesen ismertetett elvi határozatban tárgyalt esetet.