Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)
32 — Alkalmazottak átcsábítása — határozottan ki kell kötniök, vagy legalább is olyan módon kell a szerződés tartalmát niegállapítaniok, hogy ebből a feleknek erre tijrányuló akarata kétségtelenül következtethető legyen. (XII. 1070.) Versenytilalmi kikötésnek a nyugdíjat élvező volt alkalmazottai szemben is helye lehet, azonban a Kúria felfogása szerint a magánalkalmazottakat illetően a nyugdíjszabályzatnak az a korlátozó rendelkezése, hogy a nyugdíjas alkalmazottnak más szolgálatadónál tényleges szolgálatbaállása az alkalmazott nyugdíjjogosultságát megszünteti, nem nyerhet alkalmazást abban az esetben, ha az alkalmazottnak az újabb alkalmazással járó javadalma egymagában vagy a nyugdíjával együtt sem éri el azt a minimumot, amelyre az alkalmazottnak a saját és családja tisztes megélhetésére szüksége van. (P. H. 961. számú E. II.) Az 1884. évi XVII. t.-c.-be iktatott ipartörvény 90. §-ának rendelkezése szerint a munkaadó oly segédet nem fogadhat fel, aki az előbbi munkaadójával kötött szerződésnek törvényszerű megszűnését, vagy azt, hogy korábbi munkaszerződése a törvény értelmében felmondás által megszűnik, nem igazolja. Az a munkaadó, aki segédet kellő igazolás nélkül fogad fel, pénzbüntetéssel büntetendő kihágást követ el. (XIII. 147. — C. IV. 3355/1936.) Minthogy mégis az alkalmazottnak arra irányuló törekvése, hogy addigi szolgálatának törvényes megszűnése esetére magának alkalmazást biztosítson, jogos: ezért a munkaadónak az a cselekménye, amely a versenytárs alkalmazottjának alkalmat ad arra, hogy addig viselt állásának jogszerű megszüntetésével hozzá beléphessen, — talán nem mindig ízléses, — de önmagában véve nem tisztességtelen akkor sem, ha az alkalmazottnak előbbi szolgálatánál előnyösebb elhelyezkedést biztosít. (XIII. 147., — C. IV. 3355/ 1936.) A most előadottakra való figyelemmel tehát a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. t.-c. tilalmába ütköző alkalmazott-csábításról csak akkor lehet szó, ha a versenytárs olyan alkalmazottat fogad fel, akiről tudja, hogy más versenytárs szolgáltában áll és szolgálati viszonyának megszűnése végett őt szerződéssegésre bírja rá, vagy olyan alkalmazottal köt szolgálati szerződést, akiről tudja, hogy korábbi szolgálati viszonya jogszerűen még meg nem szűnt. A versenytársat e tekintetben tudakozódási kötelezettség is terheli. (XIII. 147., 307., — H. D. 1938. évf. 138. old., - C. IV. 1944/1936., C. IV. 6103/1938.) Tisztességtelen versenynek minősülhet a magát önállósító üzleti alkalmazottnak az az eljárása is, amellyel megszűnt alkalmaztatására való hivatkozással, volt munkaadójának rovására ismételten és hosszabb időn keresztül hirdeti újabb üzletét Az állandó bírói gyakorlat a magát önállósító