Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

— Beszámítás — 31 A munkaadó az alkalmazottja által szolgálati illetményeire felvett előleget korlátlanul beszámíthatja. (XIII. 513.) Egyébként a beszámítás tekintetében jogszabály, hogy a munkavállalónak ós családtagjainak életfenntartásához szükséges szolgálati járandóságokkal szemben korlátlan beszámításnak csupán az alkalmazott által felvett előlegek és a munkaadónak szádékosan vagy vétkes gondtalanságból okozott kár erejéig van helye. (XI. 186., 454., XII. 55., XIll. 513.) Ezt a jogszabályt a F. H. T. 960. számú elvi határozat a következőképen fogalmazza: „A magánalakalmazott szolgálati és felmondási illetményeivel szemben a munkaadó csak a fizetésre felvett előleget és az alkalmazott szándékos károkozásával előállott kárösszeget számíthatja be, egyéb követelés pedig csak az illetmények végrehajtásilag lefoglalható részébe tudható be". A most ismertetett jogszabály alkalmazásával feltétlenül beszámítható például a munkabérkövetelésbe a részvénytársasággal szolgálati jogviszonyban is álló igazgatósági tag törvénysértő intézkedéseivel a társaságnak okozott kár öszszege. (XIII. 65.) A munkaadó részéről a szolgálati illetményekre netán tévedésből tartozatlanul teljesített fizetések elvileg ugyan beszámíthatók, illetve visszakövetelhetők, adott esetben mégis a Kúria egy munkaadónak tartozatlan fizetésre alapított és csak több év eltelte után érvényesített kereseti követelését elutasította, mert az életfenntartás, tehát felélés céljából adott és a munkavállaló részéről szolgálati illeményre jóhiszeműen felvett összeg évek múlva nem követelhető vissza. (XII. 774.) e) Mellékfoglalkozás, — versenytilalom, — alkalmazottak találmányai. Más részére végzett munka. — Versenytilalmi kikötés nyugdíjassal szemben. — Alkalmazott-csábítás. — Tisztességtelen verseny. Alkalmazottak találmányai. A szolgálat kizárólagossága egymagában nem feltétlen ismertetőjele a szolgálati jogviszonynak, mert az alkalmazott a főnöke engedelmével vagy tudtával más részére is fejthet ki tevékenységet. (XII. 410.) Ugyanez a tétel megfordítva is áll, amennyiben a szerződő felek között fennálló versenytilalmi kikötés egymagában még nem elegendő a szolgálati viszony előfeltételét képező állandó jellegű függőségi helyzet megállapításához, mert ilyen kikötések a megbízási viszony keretében is helytfoglaíhatnak. (XII. 988.) A versenytilalom, mint az egyén gazdasági szabadságának korlátozása, szorosan értelmezendő. Ebből folyóan, ha a szerződő felek ily korlátozást kívánnak létesíteni, azt vagy