Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

30 — Fizetési előleg — értelmében a szolgálatból felmondás nélkül azonnal kiléphet. (XI. 861., XIII. 475.) Mindazonáltal nemcsak a méltányosság, de a szolgálati ethika, valamint a szolgálati viszonyban különösen megkí­vánt bizalom és jóhiszeműség is megköveteli, hogy az al­kalmazott a rögtöni hatályú kilépési jog gyakorlása előtt köteles a munkaadót a hátrálékos illetmény kifizetésére zá­ros határidő kitűzése mellett, a jogkövetkezményekre uta­lással felhívni. (XI. 861., XIII. 475.) A munkabér nagyságának meghatározása a felek sza­bad megegyezésre tartozik, (XIII. 387.), és ezért a szolgá­lati illetmények jogcímének és összegének meghatározásá­nál nem az egyik vagy másik fél egyoldalú kijelentése, ha­nem a munkaadó és a munkavállaló kölcsönös akaratmeg­egyezése a mérvadó. (X. 869.) A munkabér nagyságának a felek szabad megegyezésére bízott voltából következik, hogy az alkalmazott abban az esetben, ha a munkaadó által a jö­vőre szóló hatállyal egyoldalúlag leszállított fizetéssel nincs megelégedve, a szolgálati jogviszonyt rögtöni hatályai meg­szüntetheti ugyan, — ha azonban a szerződés felbontása he­lyett szolgálatában az illetmények csökkentése után is meg­marad, úgy még esetleges jogfenntartó nyilatkozatának sincs súlya, mert a szolgálatnak a lecsökkentett illetmények mel­lett történő továbbfolytatása a javadalmazás leszállításához való hozzájárulással azonos hatályú. (XI. 104., 329., XII. 387.) Remuneráció vagy egyéb mellékjárandóság csak akkor illeti meg az alkalmazottat, ha az a szolgálati szerződésében kifejezetten ki volt kötve, vagy pedig ha a munkaadó az alkalmazottat több éven át állandóan és rendszeresen része­sítette ilyen szolgáltatásban és így azok fizetés természeté­vel bíró rendszeres illetményekké váltak. (XIII. 590.) — A P. H. T. 777. számú elvi határozat szerint a több évben rendszeresen adott remunerációnak kifejezett kikötés hiá­nyában is illetmény jellege van. (XI. 329., 986.) Ugyanígy az éveken át rendszeresen fizetett mérlegpénz az alkalma­zott rendes évi javadalmazásához tartozik akkor is, ha az évi mérleg tényleges elkészítése az alkalmazott hibáján kí­vül eső okból maradt el. (XIII. 769.) Az illetményelőleg a munkaadó előzetes teljesítése, amelynek ellenértékét az előleget élvező munkavállaló ellen­kező megállapodás hiányában, a szolgálati viszony tartama alatt akár szolgálatával, akár egyébként kiegyenlíteni tarto­zik. A munkabérelőleg jogi természetére nézve közömbös az, hogy az alkalmazott terhére mutatkozó tartozás szorosan vett fizetési előleg-e, vagy a munkaadó üzleti jövedelméből illetményként biztosított részesedési jutalékot terhelő előleg-e.

Next

/
Thumbnails
Contents