Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

30 — Fizetési előleg — értelmében a szolgálatból felmondás nélkül azonnal kiléphet. (XI. 861., XIII. 475.) Mindazonáltal nemcsak a méltányosság, de a szolgálati ethika, valamint a szolgálati viszonyban különösen megkívánt bizalom és jóhiszeműség is megköveteli, hogy az alkalmazott a rögtöni hatályú kilépési jog gyakorlása előtt köteles a munkaadót a hátrálékos illetmény kifizetésére záros határidő kitűzése mellett, a jogkövetkezményekre utalással felhívni. (XI. 861., XIII. 475.) A munkabér nagyságának meghatározása a felek szabad megegyezésre tartozik, (XIII. 387.), és ezért a szolgálati illetmények jogcímének és összegének meghatározásánál nem az egyik vagy másik fél egyoldalú kijelentése, hanem a munkaadó és a munkavállaló kölcsönös akaratmegegyezése a mérvadó. (X. 869.) A munkabér nagyságának a felek szabad megegyezésére bízott voltából következik, hogy az alkalmazott abban az esetben, ha a munkaadó által a jövőre szóló hatállyal egyoldalúlag leszállított fizetéssel nincs megelégedve, a szolgálati jogviszonyt rögtöni hatályai megszüntetheti ugyan, — ha azonban a szerződés felbontása helyett szolgálatában az illetmények csökkentése után is megmarad, úgy még esetleges jogfenntartó nyilatkozatának sincs súlya, mert a szolgálatnak a lecsökkentett illetmények mellett történő továbbfolytatása a javadalmazás leszállításához való hozzájárulással azonos hatályú. (XI. 104., 329., XII. 387.) Remuneráció vagy egyéb mellékjárandóság csak akkor illeti meg az alkalmazottat, ha az a szolgálati szerződésében kifejezetten ki volt kötve, vagy pedig ha a munkaadó az alkalmazottat több éven át állandóan és rendszeresen részesítette ilyen szolgáltatásban és így azok fizetés természetével bíró rendszeres illetményekké váltak. (XIII. 590.) — A P. H. T. 777. számú elvi határozat szerint a több évben rendszeresen adott remunerációnak kifejezett kikötés hiányában is illetmény jellege van. (XI. 329., 986.) Ugyanígy az éveken át rendszeresen fizetett mérlegpénz az alkalmazott rendes évi javadalmazásához tartozik akkor is, ha az évi mérleg tényleges elkészítése az alkalmazott hibáján kívül eső okból maradt el. (XIII. 769.) Az illetményelőleg a munkaadó előzetes teljesítése, amelynek ellenértékét az előleget élvező munkavállaló ellenkező megállapodás hiányában, a szolgálati viszony tartama alatt akár szolgálatával, akár egyébként kiegyenlíteni tartozik. A munkabérelőleg jogi természetére nézve közömbös az, hogy az alkalmazott terhére mutatkozó tartozás szorosan vett fizetési előleg-e, vagy a munkaadó üzleti jövedelméből illetményként biztosított részesedési jutalékot terhelő előleg-e.