Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

26 — Jó erkölcsöket sértő szolgálati viszony — Magábanvéve az a körülmény, hogy a házastársak közszerzeményi vagyonukat valamely kereskedelmi társaság létesítésére és fenntartására fordítják, nem zárja ki az egyik házasfélnek az önálló jogi személyként működő kereskedelmi társasággal való szolgálati jogviszonyát (XI. 1009.) A P. H. T.-ba 503. szám alatt felvett elvi határozat értelmében az eredetileg érvényesen létrejött szolgálati szerződés nem szűnik meg egyedül az által, hogy a szolgálati szerződés tartama alatt a felek utóbb házasságon kívüli viszonyt folytattak. Adott esetben elutasította mégis a Kúria a felperesnék szolgálati jogviszonyra alapított keresetét akkor, amidőn a felek között létrejött szerződés színlegessége megállapítást nyert és amidőn a járandóság kikötése nem szolgálati viszony alapján kifejtett tevékenység díjazását, hanem ágyassági viszony jutalmazását célozta és ezért erkölcstelen alapja miatt nem volt érvényesíthető. (XIII. 840.) A m. kir. Kúria felfogása szerint a jó erkölcsökbe ütközik az olyan szerződéses kikötés is, amely szerint a munkaadó a munkavállaló által a szolgálat alatt munkálkodása réven kiérdemelt jövedelemből bizonyos részesedést a w,aga részére kiköt. (P. H. T. 959. számú E. H.) — Ennek ellenére nem minősítette a Kúria a jó erkölcsökbe ütközőnek, vagy kizsákmányoló jellegűnek a kávéházi üzem tulajdonosa és a kávéházban alkalmazott főpincér között létrejött azt a megállapodást, amelynek értelmében a főpincér borravaló jövedelmének egy részét tartozott munkaadójának beszolgáltatni, — mert a Kúria felfogása szerint a szakmájában jártas főpincér a kávéházi iparban meghonosodott ezt az általános szokást ismerhette és annak kihatásaival előre számot vethetett. (XIII. 388.) A m. kir. Kúriának a P. H. T.-ba 844. szám alatt felvett elvi határozata kimondotta, hogy a részvénytársasági igazgatóság, valamint az igazgatósági tagok díjazásának megállapítása a részvénytársaság közgyűlésének elhatározási körébe tartozik és onnan el nem vonható. A bírói gyakorlatban ezzel kapcsolatban vitás lévén, hogy a részvénytársaság vagy szövetkezet igazgatóságának tagja és a társaság között fennálló jogviszony mennyiben esik a szolgálati viszony rendelkezései alá, és hogy például a vezérigazgatói vagy ügyvezető igazgatói teendőkkel mgebízott igazgatósági tag illetményeit mikor és mennyiben állapíthatja meg maga az igazgatóság is, a m. kir. Kúria 75. számú polgári jogegységi döntvénye kimondja, hogy: A részvénytársaság (szövetkezet) igazgatósága annak a tagnak, aki akár szolgálati viszony, akár külön megbízás