Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

— Igazgatósági tagok szolgálati jogviszonya — 27 folytán végez a társaság részére valamely teendőt, csak akkor állapíthat meg ellenértéket, (fizetés, díjazást, javadalmazást, jutalmat, stb.), ha\ ez a teendő valamely jogszabály rendelkezése vagy az élet felfogása szerint nem esik az igazgatósági hatáskör vagy teendők keretébe. (P. H. T. 1029. szám.) i A most ismertetett döntvény indokolása szerint az igazgatóság tagját bármely címen illető ellenértéket csak a közgyűlés állapíthatja meg, ha ez az ügyvitel és képviselet körében végzet oly teendő ellenértéke, amely a társasági cél és üzletforgalom szokásszerű keretében fordul elő és ezt a szabályt keJl alkalmazni akkor is, ha az igazgatóság tagja ezeket a teendőket az igazgatóság által meghatározott külön munkakörben (például mint vezérigazgató, ügyvezető igazgató, végrehajtó bizottsági tagja, stb.) végzi. Ennek az indokolásnak az alapján adott esetben semmisnek nyilvánította a Kúria a vezérigazgató és vezérigazgatóhelyettes szolgálati szerződéseit elfogadó közgyűlési határozatot olyan esetben, amikor a vonatkozó szerződéseket teljes tartalmukban nem terjesztették a közgyűlés elé. (XII. 286.) Olyan esetben mégis, ha valamely igazgatósági tag az igazgatóság munkakörén túlmenő, a társasági ügyek rendes intézésének körébe nem tartozó, az igazgatósági tagot kötelező rendes munkakört meghaladó szolgálatok teljesítésére vállalkozott és ilyen munkakört töltött is be, díjazás iránti keresete nem utasítható el azon az alapon, hogy a vonatkozó szerződést a közgyűlés nem hagyta jóvá. (XII. 312.) Az igazgatósági tag munkájának ingyenességét vélelmezni még az esetben sem lehet, ha az igazgatósági tag díjazását a közgyűlés meg nem állapította. (XIII. 15.) — Ugyanis: ha a részvénytársaság igazgatósági tagja a részvénytársaság részére munkát végzett s e munka díjazása a 844. számú E. H. értelmében a részvénytársaság közgyűlésének hatáskörébe tartoznék, de a közgyűlés nem határozott, a bíróság hivatott annak az eldöntésére, hogy az igazgatósági tag érdemel-e s milyen díjazást. (P. H. T. 1030. számú E. H.) A csődbejutott részvénytársaság igazgatóságának az a tagja, aki az igazgatóság rendszerinti tevékenységét meghaladó szolgálatokat teljesített, e szolgálatok szokásos vagy kikötött ellenértékét a csődbej utott társaságtól is követeiheti, sőt adott esetben felmondási időre járó illetményeket és végkielégítést is követelhet (H. T. 1938. évf. 8. lap.)