Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

94 — Kft., taggyűlés — esetre, ha ez az ügyvezető a T. 38. §. 3. bek. folytán mint érde­kelt, a szavazásból ki van zárva. (Bp. T. VI. 15.306/1933.) Ha az alapításkor a társaságnak egy ügyvezetője van s a szerződés szavazategyenlőség esetére úgy intézkedett, hogy ha­tározattá az az intézkedés válik, amelyhez az ügyvezető csatla­kozik, figyelemmel arra, hogy az ügyvezetők száma változhatik, a T. 3. §. 6. p.-jának intézkedése folytán az esetre is kell a szer­ződésnek intézkednie szavazategyenlőség esetére, ha a társaság­nak egynél több ügyvezetője van. (Bp. T. VI. 12.178/1935.) A társasági szerződésnek az az intézkedése, amely szavazat­egyenlőség esetére a felügyelőbizottságra bízza a döntést, a tör­vényt sérti. Mert ha oly esetben, amikor a taggyűlés dönteni nem tud, a határozathozatal a felügyelőbizottságra szállana át, utóbbi a taggyűlés törvényes hatáskörét csorbítaná, mert a taggyűlés­nek fenntartott kérdésben határozna; ezt pedig a T. 71. §-a tiltja. (Bp. T. VI. 9084/1933.) Annak ellenben nincs akadálya, hogy a társasági szerződés azt mondja ki, hogy a felügyelőbizottság tag­jai vagv elnöke dönt szavazategvenlőség esetén. (Bp. T. VI. 12.695/1933.) Az a tag, akit a T. 38. §. 3. be.-e érdekeltség okából a sza­vazásból kizár a taggyűlésen való részvételből, tanácskozásból, sőt az elnöklésből sincs kizárva. Ezért az elnök esetleges érdekelt­sége esetére a szerződésnek intézkednie nem kell. (Bp. T. VI. 8219/1933.) A T. 38. §. 3. bek.-ének szabálya helyes értelmezés mellett kizárja, hogy szavazategyenlőség esetén az ügyvezető felmentése feletti határozatnál az ügyvezetők által kijelölt bizalmi férfi döntsön. A kft. szerződés olykép szerkesztendő, hogy ha valamely kérdés kapcsán a törvényből átvett felsorolást tartalmaz, abba a törvényben foglalt összes esetek felveendők, vagyis a felsoro­lás hiányos nem lehet. Általános utalás is lehet a törvényre, de ebben az esetben az illető vonatkozásban a szerződésnek felsoro­lást tartalmaznia nem szabad. Ha tehát azon általános rendelke­zéssel szemben, hogy a taggyűlés határozatait egyszerű szótöbb­séggel hozza, szabályozni kivánja a szerződés a minősített szó­többséggel hozandó határozatok eseteit, úgy vagy általában utal­nia kell a törvényre, vagy kimerítően és szabatosan fel kell so­rolnia az összes idevágó törvényi eseteket. (Bp. T. VI. 14.134/ 1934; C. IV. 6040/1934; C. IV. 107/1935.) Nem elég, hogy a t. szerződés azt mondja ki, hogy a tag­gyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza; intézkedni kell azokról az esetekről is, amikor az 1930 :V. t.-c. vagy minősített szótöbbséget, vagy egyhangúságot, vagy éppen valamennyi tag

Next

/
Thumbnails
Contents