Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

90 — Kft., alakulás — külföldi társaságnak Magyarországon meg nem engedett célja miatt, figyelemmel az 1930. évi V. t.-c. 106. §. 2. bek.-ére is, belföldi telepe nem jegyezhető be. (G. IV. 5386/1934.) Felszámolás alatt álló közkereseti társaság kft. tagja gyanánt bejegyezhető, mert a K. T. 112. §-a értelmében a felszámolók a függőben levő ügyek befejezése céljából új ügyleteket is köthetnek, ezen új ügyletek a legkülönfélébbek lehetnek, ennélfogva tehát elvileg érdekeltséget is vállalhat a felszámolásnak a K. T. 112. §. 1. bek.-ében körülírt céljainak elősegítésére. A cégbíróság azt nem vizsgálhatja, hogy ezen célok elérésére a társaságban való részvétel gazdaságilag megfelelő-e? (C. IV. 4249/1935.) Az 1930. évi V. t.-c. 8. §. szerint nincs akadálya annak, hogy a kft. tagja részvénytársaság is lehessen. Nem akadálya ennek az sem, hogy a r. t. alapszabályaiban a kft. céljai gyanánt felsorolt vállalkozások a vállalat tárgyául feltüntetve nincsenek. Vagyis a r. t. üzletkörébe ezen célok nem tartoznak. (Bp. T. VI. 13.531/1935.) A törvény a 3-ik §-ban írt állás vagy foglalkozás közelebbi megjelölését nem kívánja meg. Ennélfogva az állás vagy foglalkozásnak „magánzó" vagy „ügynök" gyanánt történt megjelölése a törvény rendelkezésének megfelel. (Bp. T. VI. 12.694/ 1933.) Hasonlóképen elégséges ugyanezen okból a foglalkozásnak általánosságban „kereskedő" szóval való megjelölése. (C. VI. 13.322/1933.) Ellenben „igazgató" megjelölés, minthogy rendkívül sok foglalkozási ágban és körben használható, a tag polgári állásának és foglalkozásának megjelölésére nem alkalmas. (Bp. T. VI. 3698/1934Ü) „Kereskedő neje" a T. 3-ik §. követelményének teljesen megfelel. Mert ez nem csupán az asszony családi állapotát, hanem férje után nyert polgári állását is megjelöli. A feleség háztartásbeli foglalkozásának feltüntetése nem szükséges. (Pk. IV. 4461/1934.) Minthogy az 1930. évi V. t.-c. a társasági tagokat érintő szakaszokban mindenütt a „társaság tagja" megjelölést használja, ennélfogva nem szabatos és kerülendő a „társtag" kifejezés. (Bp. T. VI. 12.328/1934.) Habár a kft. a cégjegyzékbe való bevezetés és a Központi Értesítőben való kihirdetés előtt létezőnek nem tekinthető, nincs akadálya annak, hogy a bejegyzés előtt eljárt személyek tényeit magára kötelezőnek fogadja el, az ezek által kötött ügyleteket számadásaiba felvegye s első üzleti évét olyan naptól kezdve számítsa, amely még a tulajdonképeni létrejötte előtti időre esik. (G. IV. 1421/1934.)