Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

78 — Kartel — a 14. §. íi bek. 1. pontja értelmében pénzbírsággal sújtandó, csak írásba foglalt megállapodás érthető, mert bemutatni csak írásba foglalt szerződést lehet. Szóbeli szerződésnek csak a tartalmát lehet bejelenteni. Ilyen esetben a 6. §. 1. bek. 1. pontjában körülírt adatszolgáltatásra felhívásnak, az ügyállás megvizsgálásának, esetleg kihallgatások foganatosításának van helye és azt, aki a hozzá intézett felhívásnak igazolatlanul eleget nem tesz, vagy a tett intézkedés foganatosítását akadályozza, kell a 14. §. első bek. 2. pontja értelmében rendbüntetéssel sújtani. (Karteljog T. 1935. 4. old.) e) Választottbiróság. A kartelszerződés alapján működött választottbiróság Ítélete keresettel megtámadható azon az alapon, hogy a választottbiróság ítélete oly szolgáltatásra kötelez, amely törvényes tilalomba ütközik, mert ha a választottbirósági szerződés erkölcsös közrendellenes, úgy a kartelbizottság véleményének megszerzése nélkül e kérdés érdemében határozat nem hozható; addig, amíg a m. kir. közgazdasági miniszter az 1931. évi XX. t.-c. Í2. §-a értelmében nem nyilatkozik, az eljárást fel kell függeszteni. (C. IV. 4015/1930.) Ha a kartelszerződés alapján működött választott bíróság ítéletét azon az alapon is megtámadják, hogy az Ítélet az 1931: XX. t.-c. valamely rendelkezésébe ütközik, ily kereset elbírálására egyedül a kartelbiróság hivatott. (Karteljog T. 1935. 42-ik oldal.) Ha a kartelszerződés a következő kikötést tartalmazza: ,,az ezen Egyezményben szabályozott jogviszonyból eredő bárminő vitás kérdés eldöntését és követelés megítélését az alulírott cégek választott bíróságra bízzák": úgy ezen okirat aláírásával az egyezménybe tartozók a választott bíróság döntésének a nélkül vetették magukat alá, hogy az egyezményből keletkezhető vitás ügyek között valamilyen megkülönböztetést tettek volna. Tehát az egyezményben szabályozott jogviszonyból eredőnek tekintendő az a vitás kérdés is, hogy az egyezmény célja gazdaságilag lehetetlenné vált-e, a társaság megszegte-e a szerződéses kötelezettségét, e ténykörülmények esetleges fennforgása miatt hatályfalanná válik-e a szerződés és feljogosítja-e a szerződésszegőket a társaságból való kilépésre. Nincs tehát szükség arra, hogy az egyezmény hatálytalanná válásának kérdését a választott bírósági kikötés még külön is említse. (C. IV. 4962/1935.) A kartelszerződésnek választott bírósági kikötést tartalmazó, az előző esetnél idézett kikötése mellett az a kérdés, hogy maga a választott bíróságot kikötő kartelszerződés érvényes-e vagy ér-