Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)
— Csendes társasúg — 7y vénytelen, nem a választott bíróság, hanem a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Karteljog T. 1936. 2. old.) A be nem mutatott kartelszerződés érvénytelen, ennélfogva a szerződésbe foglalt választottbirósági kikötés is érvénytelen, aminek folytán a választottbirósági Ítélet érvénytelenítendő. ÍKarteljog T. 1933. 1. old.) A karteltagok közötti választottbirói eljárás kikötése a tagok összessége helyett ennek nevében fellépő egyezmény és egy tag között felmerülő vitákra is vonatkozik, annál is inkább, mert az összességet megtestesítő és a megállapodással létesített egyezmény, mint csoport, tulajdonképen azonos a megállapodást aláíró és azt elfogadó cégekkel. — Egymagában ama körülmény, hogy a megállapodás a vitás kérdések eldöntését az egyezményi tagokból alakult választott bírákra bízza, a kikötést törvénybe és a jó erkölcsökbe ütközővé nem minősíti, mert eme kikötés mellett is meg lehet mindama követelmény, amely a választott bíróság megkövetelt pártatlanságának és függetlenségének feltételeit biztosítja. (Karteljog T. 1936. 6-ik old.) f) Eljárási szabályok. A választottbirósági szerződés érvényességét és hatályát nem csupán a Pp. 130. §-ára alapított megállapítási perben, vagy a választott biróság által meghozott Ítélettel szemben a Pp. 784. §. 1. pontja alapján indított kereset folytán lehet elbírálás tárgyává enni. hanem a választott bírósági szerződés érvényessége a rendes biróság előtt folyamatba tett perben felhozott, a Pp. 180. §-ának akár 4.. akár 5. pontjára alapított pergátló kifogás keretében is tisztázható és elbírálható, mert ennek a pergátló kifogásnak jogszerűsége érvényes választott bírósági szerződést tételez fel. Ha tehát ez a pergátló kifogás megemeltetett, amellyel szemben felperes azzal védekezett, hogy a választott bírósági kikötést tartalmazó szerződés a m. kir. közgazdasági miniszternél bemutatandó lett volna, e kérdés tisztázásáig a pergátló kifogás érdemében határozat nem hozható. (C. IV. 3046/1934.) 12. Csendes társaság. Egyéb feltételek fennforgása esetén abból, hogy a társas viszony nem csak egy vagy több meghatározott ügyletre jött létre, hanem tárgya általában mindennemű szeszes italok, hordók és edények vétele és eladása, továbbá mindennemű szeszes italok előállítása volt, következik, hogy a szerződés a szerződő felek között nem alkalmi egyesülést, hanem csendes társasági viszonyt létesített. — A csendes társasági jogviszony természetéből folyik, hogy a társas viszony megszűntével a vállalat tulajdonosa