Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

64 — Szolgálati járandóság valorizációja — mélyként létesített nyugdíjpénztár fenntartásában és igazgatásában szintén résztvesz. (H. T. 1934. 152. old.) A nyugdíjért a nyugdíjpénztárt fenntartó vállalatot az 1928 :XL. t.-c. 147. §-a értelmében készfizetői kezesség, tehát a nyugdíjpénztárral egyetemleges kötelezettség terheli. Ez a rendelkezés azonban a 4600/1933. M. E. sz. rend. hatályát önként érthetőleg nem érinti. Azonban ez a rend. a kereseti nyugdíjigénynek perbeli érvényesítését nem zárja ki. (H. T. 1934. 153. old.) Annak a nyugdíjszabályzatbeli két rendelkezésnek, hogy minden véglegesen alkalmazott tisztviselőnek igénye van nyugdíjra, ha 10 évi szakadatlan szolgálat után önhibáján kívül válik szolgálatképtelenné és hogy minden tisztviselőnek jogában áll nyugdíjaztatása iránt folyamodni 30 évi szolgálati idejének betöltése után, helyes értelme az, hogy 10 évi szolgálat után a tisztviselőt nyugdíjjogosultság illeti, de 30 év betöltése előtt nyugdíjaztatását maga csak akkor kérheti, ha 10 évi szakadatlan szolgálat után önhibáján kívül válik szolgálatképtelenné. (H. T. 1936. 12. old.) A vállalati nyugdíjszabályzatban kimondható, hogy férjhezmenetel esetén az özvegy elveszti nyugdíját. (G. II. 5446/1932.) A szolgálati és fegyelmi szabályzat házasságkötési tilalmának a megszegése nem tekinthető oly hibának, amely a munkavállalót az őt egyébként megillető nyugdíjhoz való jogától megfoszthatná. (H. D. 1934. 51. old.) Ha a munkaadó kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy a munkavállaló a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges várakozási időt kitölthesse, kárára a munkaadó a különben jogos felmondást nem gyakorolhatja. (H. D. 1934. 128. öld.) A társpénztári alapszabályoknak abban az intézkedésében, hogy a bűncselekmény miatt történt jogerős elítélés a megszerzett nyugdíjjogosultság elvesztésével jár, a ..bűncselekmény" kifejezésnek a rendes szóhasználat mellett nem tulajdonítható oly értelem, hogy a rendőri büntetőbiróság hatáskörébe utalt kihágások is e fogalom alá volnának vonhatók. (H. D. 1934. 66. old.) r) Szolgálati viszonyból eredő igények valorizációja. Valorizáció és késedelem. — Életbiztosítási összeg nyugdíjbiztosítás céljára. — Valorizáció üzletátvétel esetén. — Valorizáció kikötése esetén gazdasági romlás miatt leszállítás. A birói gyakorlat az átértékelés szempontjából rendszerint azért részesíti más követeléseknél kedvezőbb elbánásban a mun kabérkövetéléseket, mert a munkabér a munkavállaló megélhetésének biztosítására van hivatva, ez az indok pedig elesik ak-