Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

— Nyugdíj — 61 A nyugdíjniegállapodások tekintetében fennálló szerződési szabadságból következik, hogy a felek szerződésileg teljesen szabadon állapíthatják meg azokat a feltételeket, amelyek mellett az alkalmazottat a nyugdíj megilleti. (C. II. 5441/1934.) Nincs oly törvényes rendelkezés, vagy jogszabály, amely a munkaadót a munkavállaló részére nyugdíj fizetésére kötelezné. A munkaadó nyugdíjfizetési kötelezettsége tehát a felek között létrejött szerződésen, avagy a munkaadó által alkotott vagy elfogadott és szerződés jellegével bíró nyugdíjszabályzaton alapszik. Az alperesnek nyugdíjintézete nem volt, sem nyugdíjszabályzatot nem alkotott, hanem csupán nyugdíjszabályzatot létesített abból a célból, hogy az alkalmazottak nyugellátásának a jövőben való biztosítását majdan lehetővé tegye. Az alkalmazottak egyike sem járult ehhez az alaphoz befizetéseikkel, hanem az részint az alperes szállítói által erre a célra adományozott, részint az alperesi r. t. közgyűlése által a vállalat nyereségéből megszavazott összegekből keletkezett. Egymagában abból azonban, hogy a munkaadó a nyugdíjjogosultságnak egy későbbi időpontban való bevezetése végett megfelelő alap gyűjtését kezdeményezte és azt az évi mérlegében is szerepeltette, a nyugdíjfizetési kötelezettség hallgatólagos elvállalása meg nem állapítható és a munkavállaló a munkaadó fényéből jogokat nem származtathat. Ráutaló konkludens tényekről sem lehet szó, mert a munkaadót törvény ily alap létesítésére nem kötelezvén, a fölött szabadon rendelkezhetik s felhasználása is az ő tetszésétől függ. (Ugyanígy: X. 275., X. 505., IX. 954.) A munkaadó saját elhatározásából dönti el azt is, hogy az alkalmazottai közül mely kategóriáknak kíván nyugdíjat adni és mely alkalmazotti kategóriákat kívánja abból kizárni. Az ily alap a munkaadó tulajdona. (VII. 1160.) Az a körülmény, hogy a vállalat igazgatójának özvegyét ideiglenes kegydíjban részesítette, egyik régi alkalmazottjának pedig a szolgálat alól való időleges felmentése mellett minden nyugdíjra vagy kegydíjra vonatkozó határozat nélkül fizetést folyósít, az alkalmazottak nyugdíjazására vonatkozó állandósult gyakorlatot nem állapít meg. (VIII. 1108.) Annak ellenére, hogy a nyugdíjazás előfeltételeinek fennforgása tekintetében a szolgálati szerződés kiegészítő részét tevő nyugdíjszabályzat irányadó, az alkalmazottat nem lehet elzárni annak a bizonyításától, hogy a munkaadó orvosa a munkavállaló egészségi állapotára vonatkozó vizsgálata eredményének megállapításában tévedett. Az erre vonatkozóan előterjesztett munkavállalói indítvány nem utasítható el. (VIII. 816. H. D. 1934. 129. old.) A munkaképtelenségre vonatkozóan előterjesztett orvosszakértő vélemény a perben mérlegelés tárgyává tehető. (VIII. 816.)