Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)
42 — Kegydíj — gálát esetén is 6 havi felmondási időre tarthatnak igényt. (C. IL 2043/1935.) Törvényhatóság nyilvános zálogintézetének becslőraktárnoka magánjogi szolgálati viszonyban áll. (X. 579.) f) Kegydíj. Egyenlő elbánási kötelezettség nincs kegydíjnál. — Kötelezettség vállalás k. díjra. — „Kötelezettség nélkül" folyósított k. díj. Kegydíj címén oly járandóságot, amelynek ily címen való szolgáltatására a munkaadó magát sem kifejezetten, sem erre utaló magatartásával nem kötelezte, az alkalmazott, vagy annak özvegye nem követelhet még akkor sem, ha a munkaadó egyes alkalmazottainak, vagy azok családtagjainak adott is ilyen kedvezményt, mert a kegy díj engedélyezése általában a munkaadó szabad elhatározásától függvén, e tekintetben a munkaadó az alkalmazottaival szemben egyenlő elbánásra nincsen kötelezve. (IX. 272.) A kegydíj eredetileg kötelezettség nélkül való juttatás, elveszti azonban az ajándék természetét, mihelyt annak fizetésére a munkaadó kötelezettséget vállalt. A kötelezettségvállalás által a kegydíj már bíróilag érvényesíthető kötelemmé alakul át. (IX. 901.) A kegydíj engedélyezése és évekig való folyósítása csak az esetben létesít annak élethossziglani fizetésére szóló kötelezettséget, ha a kegydíjvisszavonás jogának a kikötése nélkül akként engedélyeztetett, hogy magából az engedélyezés fényéből kötelezettség vállalására irányuló szándék vélelmezhető. Ha tehát a kegy díj „minden kötelezettség nélkül" akként folyósíttatott, hogy a visszavonási jog fenntartása közöltetett: úgy a történt folyósítás a vállalat terhére kegydíj fizetési kötelezettséget nem állapít meg. (VII. 1030.) g) Beszámítás. Beszámítható ellenkövetelések. — Végkiel. beszámítása özvegy nyugdijába. — Gondatlanul okozott kár beszámítása. — korábban kifizeteil nyugdíj beszámítása. — Előleg beszámítása. — Beszámítás szolg. visz. megszűnésekor. — Végkiel. beszámítása óvadékba. Jogszabály, hogy az alkalmazott szolgálati és felmondási illetményeivel szemben a munkaadó csak a fizetésre felvett előleget és az alkalmazott szándékos károkozásából előállott káröszszeget számíthatja be, egyéb követelés csak az illetmények végrehajtásilag lefoglalható egyharmad részébe tudható be. E szabály nem alkalmazható, ha az alkalmazott a beszámításba maga beleegyezik. (VIII. 586.)