Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

36 — Szolgálati viszony — az egész kávéházi bevételért felel a főnöknek. A íőpincéri minő­ségben alkalmazottnak, mint iparossegédnek szolgálati viszo­nyára tehát az 1910/920. M. E. sz. rend. alkalmazást nem nyer­het. De még ha a főpincér kávéházi üzletvezetőnek volna is mi­nősíthető, abban az esetben sem. eshetnék az ipari tisztviselőkre vonatkozó rendelkezések alá, mert ipari tisztviselőnek csak azt az alkalmazottat lehet tekinteni, aki ipari vállalatnál vagy gyár­Szerű üzemben kereskedelmi vagy műszaki természetű szellemi irányítói vagy ellenőrzői tevékenységet fejt ki. (VIII. 23.) Ettől az esettől eltekintve a kávéházi üzletvezető fontosabb teendőkkei megbízott iparossegédnek minősül, közte és munkaadója között a szolgálati viszony szabad egyezkedés tárgya s nincs akadálya annak, hogy vele 3 napos felmondási időre létesíttessék meg­állapodás. (VIII. 365.) Az italmérő által alkalmazott üzletvezető szokásos tevé­kenysége, mint túlnyomó részben nem szellemi irányító munka, nem az ipari tisztviselő, hanem az Ip. T. 92. §-a 3. bek. alá eső fontosabb teendőkkel megbízott iparossegéd munkakörének felel meg; az ily alkalmazottra tehát nem az 1910/1920. M. E. sz. rend.-nek, hanem az I. T.-nek a rendelkezései mérvadók s fel­mondási ideje e t.-c. 92. §. 3-ik bek. értelmében 3 hó. (VIII. 204.) A szolgálati viszonynak nem lényeges kelléke, hogy a mun­kavállaló egész tevékenységét s minden idejét a munkaadó ren­delkezésére bocsássa. (VIII. 343.) Sem a munka ellenértékének előre állandó meghatározott összegű meghatározottsága, sem an­nak kizárólagossága nem feltétlen ismertetőjele a szolgálati vi­szonynak. Ellenben lényeges kelléke az, hogy az ügynök mun­kaerejét függőségi viszonvban kösse le a munkaadó javára. |P. II. 2419/1931.) A szerződés azt tartalmazza, hogy az iparigazolvánnyal rendelkező, önálló kereskedő felperes akként foglalkozik az al­peres áruinak bizományi értékesítésével, hogy az alperes keres­kedő nevében sem jogügyletet nem köthet, sem kötelezettséget nem vállalhat, az általa teljesített eladásokból keletkező kötele­zettségekért pedig készfizető kézesként felel alperesnek. E szer­ződés a szolgálati viszony lényeges alkotó elemeként megkívánt függőséget nélkülözi s a bizományi viszony összes alkotóelemeit magában foglalja. (VIII. 839.) d) Ügyvéd szolgálati viszonya. Alkafelemei. — Felmondási idő. — Havi átalánnyal alkalmazott ügy­véd. - Alárendeltség és állandó lekötöttség szolgálati viszonyt létesít. Az 1874:XXXIV. t.-c.-be iktatott ügyvédi rendtartás 41. és 42. §-ai az ügyvéd és ügyfele közötti jogviszonyt kifejezetten

Next

/
Thumbnails
Contents