Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

82 — Szolgálati viszony — hangsúlyozása, hogy csak visszteher ellenében hajlandó eljárni. Nem szól az ingyenesség ellen az sem, hogy ezt a tevékenységet felperes huzamosabb ideig fejtette ki, mert ennek magyarázatául szolgál az, hogy az általa megpályázni szándékolt szaktnácsadói állás elnyeréséhez számítása szerint az alperes részére nyújtott útbaigazítások ajánló levélül szolgálhattak. (IX. 512.) A vállalkozási szerződés természete nem zárja ki, hogy a vállalkozó meghatározott művek ismétlődő szolgáltatására huzamosabb időre lekösse munkaerejét és ez a körülmény a szerződés jogi természetén nem változtat, hacsak a fennforgó körülményekből nem tűnik ki, hogy a felek azzal szolgálati viszony megalapítását célozták; ahol azonban sem a munkateljesítménynek kizárólagos hatállyal való lekötése, sem a függőségi viszonynak megállapítása meg nem történt, szolgálati szerződésről szó sem lehet. (VIII. 402.) Szikvízgyárnak négy éven abban a reményben történt ingyenes vezetése, hogy az egyik cégtulajdonos Ígérete folytán a vezető ennek illetőségét örökölni fogja, nem fosztja meg az elhunyt üzemvezető özvegyét a méltányos munkadíj követelésétől, miután a díjazás remélt módja az üzemvezető elhalálozása folytán nem valósulhatott meg. (X. 599.) c) Szolgálat jogi minősítése. Mozgóképszínház üzemvezetőjénél. — Kalapgyár üzemvezetőjénél. - Asztalosgyár üzletvezető üzemvezetőjénél. — Üzletszerző ügynök szolgálati viszonyon kívül. — Pénztárosnál. — Szálloda „igazgató"-nál. — Bánya üzemvezető igazgatójánál. — Üzletszerző ügynöknél. — Főpincérnél. — Italmérő üzletvezetőjénél. — Lényeges elemei. — Bizományi és szolgálati viszony. A mozgóképszínház nem kereskedelmi vállalat, mert tárgya: a mozgóképelőadás, nem kereskedelmi ügylet. De ipari vállalatnak sem tekinthető, mert a filmtermelés és a filmszínészet művészi eredményeinek kép- és hangvetítő bemutatása nem ipari termelés. A mozgófényképüzem létesítését és működését az iparrendészet körén kívül eső törvényes rendeletek szabályozzák és engedélyezését a m. kir. belügyminiszter hatáskörébe utalják. Az engedélyes a belügyminiszteri engedélyokiraton kívül még csak a helyi közigazgatási hatóságnak és a rendőrhatóságnak a játszási engedélyét tartozik beszerezni, ellenben iparhatósági bejelentésre nincs kötelezve s az üzem sem iparengedélyre, sem iparigazolványra nem szorul. Az ily mozófényképszinház hatóságilag bejelentett üzletvezetője sem az 1910/1920. M. E. számú R., sem az ipartörvény rendelkezései alá nem esik és szolgálati viszonyára nézve a magánjogi szabályok a mérvadók. Az ilyen