Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

— Szolgálati viszony — 33 üzemvezetőnek felmondási ideje az 505. sz. E. H. értelmében, mint fontosabb, de tudományos (főiskolai) képzettséget és értelmiséget nem igénylő munka vállalójának, figyelemmel arra, hogy szerződése magánjogi vonatkozású szolgálati szerződésnek minősül, 3 hónap. (VIII. 688.. H. D. 1934. 127. old.) A kalapgyárban alkalmazott üzemvezetőmester szolgálati viszonyának jogi minősítésénél a tevékenység súlypontja az irányadó. Ha tehát munkaerejének és idejének túlnyomó részé! az ipari termelő munka körében töltötte, amely magasai)}) szellemi képesítést nem igényelt, nem döntő az, hogy a kalapanyagok átvételénél a megrendelő nagykereskedőkkel a formákat és a kikészítés módját megbeszélte, mert e működés nem haladta meg a művezető feladatának természetével járó egyszerűbb szellemi munkát. Nem teszi kereskedelmivé tevékenységét, hogy mellékesen és alkalmilag ilyen jellegű tennivalókat is végzett. Mint fontosabb iparossegéd 3 havi felmondás illeti s végkielégítés nem jár neki. (VIII. 1074.) Az ipari vállalatnak csupán azok az alkalmazottai tekint hetők tisztviselőknek, akik az üzlet vitele körül főképen szellemi irányító vagy ellenőrző tevékenységet fejtenek ki. Magának az ipari termelésnek körébe tartozó munkák, bármilyen fontosak is azok, és bár a termelés vezetésére és irányítására is kihatnak, nem tartoznak a tisztviselői tevékenység körébe. Az asztalosgyárban alkalmazott, a munkásokra és a munka kivitelére felügyelő üzemvezető asztalosmester, aki műhelyrajzokat is készített és költségvetések elkészítésében is közreműködött, nem tekinthető kereskedelmi alkalmazottnak vagy ipari tisztviselőnek, hanem csupán fontosabb teendőkkel megbízott iparossegédnek. Az sem minősíti tisztviselővé, hogy üzletvezetőnek volt bejelentve és a telepengedély az ő nevére szólott. Nem illeti meg tehát végkielégítés és 3 hónapnál több felmondási idő. (IX. 133.) Nem állapította meg a szolgálati viszony fennforgását a C. abban az esetben, amikor a létrejött írásbeli megállapodásban kifejezetten kikötötték a felek, hogy a munkavállaló felperes nem kerül az alperessel szolgálati viszonyba; egyszersmind arra vállalkozott, hogy a külföldi cég áruit az alperestől kapott minták alapján a szokásos fenntartással, vagyis amíg a készlet tart, a megállapított feltételek és kikötések mellett a fogyasztóknál értékesíti és hogy járandósága a közvetítésével létrejött és lebonyolított ügyletek után a vevőktől befolyó összegek 10°/o-a és hogy a vevők tartozásainak 25%-a erejéig készfizetői kezességet vállal, végül, hogy a megállapodás bármely pontjának be nem tartása esetén jogában áll alperesnek a megbízatást azonnali hatállyal megvonni. Még az sem minősíti e jogviszonyt szolgálati viszonnyá, hogy alperes felmondó levelében azt írta, hogy felpe-