Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— Osztalékjog — 77 bocsátják, de azt nem teszik, sőt a részvénytöbbség révén a társaságot meggátolják, hogy laz velük szemben a kötelezettségvállalásnak érvényt szerezhessen, a társaság más részvényese tőlük szerződésszegő, illetve a jóterkölosökkel is ellenkező és szándékosan károsító magatartásuk következtében, kártérítést követelhet. (H. H. 1930. 41. old.) A részvéhyesek a törvénybe ütköző módon kirendelt végrehajtóbizottság harmadik személyeket károsító cselekményeiért felelnek. (H. D. 1932. 80. old.) A részvényeseklnek nincs igénye arra, hogy a (közgyűlés határozatának bizonyos meghatározott tartalma legyen. (H. D. 1932. 15. oldal.) i) Osztalékjog. Osztalékjog fogalma és megsértésének elvi határai. — Tartalékolás megtámadása. A K. T. 163. §. 2-ik bek. értelmében .a részvényes igényt tarthat a r. t. fennállása alatt arra a tiszta haszoinra, mely az alapszabályok szerint a részvényesek között felosztás alá kerül. Ebből az következik, hogy az alapszabályok korlátozhatják ugyan az egész tiszta nyereségnek feloszlását azzal, hogy a tiszta nyereségből bizonyos célokra (pl. tartalékokra, az igazgatóság részére) meghatározott összegeknek levonását rendelik, de a közgyűlésen döntő többség szabad tetszésére nem bízhatják azt, vájjon a tiszta nyereségnek az alapszabályszerű levonások után fennmaradó részét is kizárni kivánják-e a felosztásból. A tiszta jövedelemben a vállalat érdekei által megengedett bizonyos fokú részesedés ugyanis a részvényhez fűződő, aniniak forgalmi értékét elsősorban érinti alapvető jog. Törvénybe ütközik tehát az az alapszabályi rendelkezés, amely kimondja, hogy az alapszabályokban a tartalékalapra és az igazgatóság tiszteletdíjára fordított együttesen 20%-ot kitevő összegen felüli tiszta nyereség a közgyűlés szabad rendelkezése alatt áll. A közgyűlési többség részére az alapszabályszerű levonásokon felüli tiszta nyereség hováfordítása tekintetében az alapszabályokban engedhető jlogkör nem terjedhet annyira, hogy elvonja a részvényestől ennek a tiszta nyereségnek azt a részét is, mely a mindenkori üzletév végén a részvénytársaság vállaliati érdekeinek nyilvánvaló veszélyeztetése nélkül felosztható. Hogy az osztalékjog ily értelmű megsértése fennforog-e, csak az üzleti helyzet szükséglelteinek ismeretében a vonatkozó közgyűlési határozatnak, a cégbíróság által hivatalból való megvizsgálásánál, továbbá a K. T. 174. §. szerint megindított megtámadási per keretében, esetenként dönt-