Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— Osztalékjog, közgyűlési határozat megtámadása — hető el. Az alapszabályok ezen hiányossága miatt nem szükséges múlhatatlanul, hogy rendkívüli közgyűlés összehívassák, hanem lehetséges, hogy a kérdés a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzessék. (V. 890.) Azonos elvi alapon IV. 1089. és V. 1125., VI. 111. K. J. 1931. 188—189. old. Az osztalékjog fentebb felállított szabálya nem jelenti azonban azt, hogy a nyereség osztalékképen a részvényesek között oly esetben is felosztassék, mikor az a társaság és a részvényesek közös érdeke szempontjából célját tévesztené. Nincs megsértve tehát a részvényesek osztalékjoga, ha a közgyűlés a jelentkező kisebb összegű nyereség felosztását az ismert nehéz gazdasági helyzet által indokolt fokozott kereskedői gondosság és óvatosság okából mellőzte. (VII. 380.) Ha a tartalékolás alapszabályba nem ütközik, csak azon az alapon támadható meg, hogy pusztán osztalókmegvonás a célzata. (H. D. 1931. 115. 'oldal.) j) Közgyűlési határozat megtámadása. Részvényes által elfogadott határozat megtámadása. — Alaptőkeemelés megtámadása. — Nemrészvényes részvétele közgyűlésen. — Könyvek felmutatása megtámadási perben. — Mérleg határozat megtámadása. — Alakszerüségi (174. §. 2. bek.) kérdések. — Megtámadás elővételi jog nem gyakorolhatása miatt. — Részvényesekre hátrányos határozat megtámadása. — Könyvek felmutatása megtámadási perben. — Megtámadás részvények elkésett letétele esetén. — Megtámadás felvilágosítás ki nem elégítő tartalma miatt. — Megtámadás meghatalmazott útján való szavazatgyakorlás miatt. — Megtámadás közgyűlés időpontjának alapsz.-tól eltérő meghatározása miatt. — Megtámadás r. t. feloszlását kimondó és csődkérést mellőző közgy. határozat miatt. A r. t.-i közgyűlésnek oly határozatait, amelyeket maga is indítványozott, vagy egyéb ténykedéseivel elfogadott, a részvényes az állandó birói gyakorlat szerint meg nem támadhatja. (H. D. 1933. 2. oldal.) A közgyűlési határozat nem támadható meg azon az alapon, hogy a határozat a r. t.-re nem előnyös, üzlet viteléhez nem szükséges, vagy hogy a részvényesekre káros, mert ezeknek a kérdéseknek a mérlegelése és eldöntése a közgyűlés többségének kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ehhezképest az a kérdés, hogy alaptőke emelésre a r. t.-nek anyagi szempontból szüksége volt-e s az a részvényesekre káros-e, a megtámadási perben elbírálás tárgya nem lehet. (V. 208. VH. 473.)