Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— Bejegyzés előtt eljárt személyek, részvényesek joga — a képviselőnek a szerződéssel kapcsolatos azon a hallgatólagos garancia Ígéretén alapszik, hogy ő képviseleti joggal bír. E szabálynál fogva csupán a szerződő másik félnek valn követelése arra, hogy a hatálytalan szerződés teljesítéséért garancia ígérete alapján a képviselő személyesen helytálljon. (VI. 665. G. IV. 3388/1930.) Az a kérdés, hogy egy még alakulóban levő r. t. nevében eljárt alapító és másik szerződő fél által e körülmény ismeretében kötött jogügyletből akkor, ha a jogügyletnek a r. t. részéről való utólagos elfogadásla és jóváhagyása be nem következik, saját személyükben az alapítók jogokat szereznek-e vagy sem? a fennforgó körülmények, főként a feleknek e tekintetben irányadó akarata szerint Ítélendő meg. Nincs kizárva annak a lehetősége, hogy la felek az alapítás által, az alakulóban levő1 r. t. céljaira és annak nevében kötött ügylet jogi hatályát egymásközött arra az esetre is kölcsönösen kötelezően fenntartani kivánták, ha az ügyletnek a r. t. részéről való elfogadása be nem következik. Különösen áll ez akkor, ha megállapítható, hogy az ügylet fenntartása és teljesítése az ügylettel elérni kívánt célnak és a felek kölcsönös érdekeinek kielégítésére a r. t. forma megvalósítása nélkül is még minidig alkalmas. h) Részvényesek joga. Részvényes joga üzleti költségek és kiadások meghatározására. — Részvényesi jogok gyakorlása részvények záloghaadása esetén. — Részvényesek kártérítési felelőssége. — Részvényesek igénye közgyűlési határozat tartalmának meghatározására. Az üzleti költségek és kiadások meghatározásának ellenőrzésié a részvényesek összességének a joga, amely az egyes részvényes által csak mint az összesség tagjai által gyakorolható, mihez képest a részvényes ebben a tekintetben a törvény és alapszabályok korlátai között alá van vetve a többség akaratának. (K. J. 1931. 188. oldal.) Ha a részvények zálogbaiadásakor felek a tekintetben nemei állapodtak meg, hogy a tulajdonos vagy a zálogbirtokos gyakorolja-e a részvényesi jogokat — arra a tulajdonos jogosult s amennyiben a zálogbirtokos a részvényeket bírói letétbe helyezte, jogait a bírói letétbe helyező végzéssel és a letéthivatal tanúsítványa felmutatásával gyakorolja, hogy a részvények még mindig letétben vannak. (H. T. 1930. 146. old.) Ha a részvénytöbbség felett rendelkező részvényesek a r. t.-al szemben arra kötelezik magukat, hogy összes kötelezettségeik teljesítése végett szükséges összeget neki rendelkezésére